Az orvosképzés legendás alakjára, Prof. Dr. Romhányi Györgyre emlékeztek

2020.09.23. 20:00
KÖZLEMÉNY - 2020. szeptember 23. (szerda)
 
 
 
Szerdán délután hagyományosan koszorúzással tisztelegtek Prof. Dr. Romhányi György munkássága és emléke előtt Székesfehérváron az Oskola utcában. A hajdani akadémikus emléktáblájánál egykori tanítványai, a Magyar Orvosi Kamara Fejér Megyei Területi Szervezetének képviselői hajtottak fejet.
 
 
Ha ma mindenki itt lehetne, akkor bizony Romhányi professzor tanítványai el sem férnének ezen a téren! Ez az év azonban sajnos ebben a tekintetben is különleges. A koronavírus-járvány okozta helyzet miatt idén sajnos csak szűk körben emlékezhetünk meg Romhányi Györgyről.” – kezdte gondolatait dr. Gógl Árpád belgyógyászt, egykori egészségügyi miniszter. Ahogy azt a hajdani tanítvány elmondta a professzor 1905. szeptemberében, a megye szülötteként látta meg a napvilágot, éppen ezért hagyományosan szeptember végén rendezik meg Száron az akadémikusra emlékező tudományos ülést, valamint ünnepélyes keretek között adják át a Romhányi Díjat. „A mai napon mesterünkre emlékezünk és reméljük, hogy gondolatait és tanítását át tudjuk adni az utódoknak is. Hihetetlen jó korosztály nő föl ma Magyarországon, nagyon tehetségesek a fiatalok, sokat dolgoznak, jó szemléletűek! Remek helyzetben lesz a magyar egészségügy a XXI. században is!”
 
A 29 évvel ezelőtt, 86 éves korában elhunyt Prof. Dr. Romhányi György, Fejér megyei születésű kórboncnok előtt rótták le tiszteletüket a professzor hajdani tanítványai, Dr. Than Zoltán, Dr. Móricz István, Dr. Solt István, Dr. Derényi Gábor, Dr. Gógl Árpád, valamint Dr. Kovács Krisztián, a Magyar Orvosi Kamara Fejér Megyei Területi Szervezetének elnöke az Oskola utcában 15 évvel ezelőtt elhelyezett emléktáblánál. Az elismert akadémikus az orvosképzés olyan kiemelkedő alakja volt, aki Székesfehérvárt mindig a saját városának tekintette – mint a Ciszterci Főgimnázium egykori növendéke. Előadásainak a jegyzetei még ma is kézen forognak: a kórbonctani katedrán teljesedett ki pályája, amit a tanítványok feltétel nélküli szeretete, a szigorúság és az inspirálni tudás jellemzett. Tőle származik az a mondás, hogy: „A patológia az emberi szenvedések tana. a szervi elváltozások tükrében!”. Egész életében diákjainak azt tanította, hogy a halottak az utolsó példájukkal a boncteremben az orvosokat tanítják. Hozzá fűződik az a meghatározás is, hogy a magyar orvos alázattal szolgálja a magyar népet.
 
 
 
 
A koszorúzás képei letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
 Fotó: Simon Erika
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.