Történelmi tudástár mindenkinek a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközponttól

2020.11.10. 11:09
KÖZLEMÉNY - 2020. november 10. (kedd) 
A Facebook-on követhetjük az olvasmányos írásokat.  
 
 
 
 
 
 
Székesfehérvár történetének kutatása, az eredmények széleskörű ismertetése, népszerűsítése a célja a Siklós Gyula Várostörténeti Kutatóközpontnak, amely folyamatosan közöl új, érdekes tartalmakat a közösségi oldalán megjelenő olvasmányokban. A legutóbbi írás II. Lajost idézi meg, akit napra pontosan 494 esztendeje helyeztek örök nyugalomra a Bazilikában.

A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont alapfeladatának tekinti, hogy folyamatos dolgozzon Székesfehérvár várostörténetének, történelmének feltárásán.

Érdemes figyelemmel kísérni az intézmény közösségi oldalát is, ahol folyamatosan, naprakészen jelennek meg a történelmi ismeretekben gazdag, ugyanakkor rendkívül érdekes és olvasmányos írások, megidézve közös múltunkat, fontos személyeket és eseményeket. A legutóbbi írás II. Lajosról, az utolsó középkori magyar királyról szól, aki alig húszévesen, az 1526-os mohácsi csatában halt meg. Testét Szapolyai János megkerestette és Székesfehérvárra hozatta, ahol november 10-én, a Bazilikában helyezték örök nyugalomra.  A II. Lajos temetési szertartását felelevenítő írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette. Mindenkinek ajánljuk a történelmi tudástár olvasmányait, amelyet közösségi oldalukon követhetnek az érdeklődők.



 

–   Vége –

Szöveg: Havasi Tímea
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.