Ítélet és kegyelem

2020.11.18. 16:12
KÖZLEMÉNY - 2020. november 18. (szerda)
Készül a tévéjáték Sobor Antal regényéből. Galéria
 
 
 
 
 

A történelmi események helyszínén, Csákberényben forgatják azt a filmet, amelynek forgatókönyve Sobor Antal Perelj, Uram! című regényéből, és az ugyanezzel címmel, a Vörösmarty Színházban tavaly bemutatott színdarabból készült. Az Ítélet és kegyelem tévéjáték a ’48-as szabadságharc leverésének időszakából elevenít fel egy megtörtént epizódot.


„Csendet kérünk! Forgatás van!” hallatszik egy csákberényi kert végéből, ahol – visszarepülve az időben – egy kőfal előtt állva várja az ítélethirdetést a település református lelkésze és katolikus plébánosa, 1849 júliusában járunk. Tévéjáték készül Sobor Antal: Perelj, Uram! című regényéből Ítélet és kegyelem címmel dr. Szikora János rendezésében. A 15 napos forgatás alatt a jeleneteket Csákberényben veszik fel több helyszínen.

Mint azt dr. Nagy Endre producertől megtudtuk, a koronavírus-járvány tavaszi időszakában a Nemzeti Filmintézet gyártási támogatásra szóló pályázatot írt ki streaming-szolgáltatásra és televíziós forgalmazásra készülő produkciók készítésére, annak érdekében, hogy a filmes és színházi terület alkotóinak és szakembereinek munkalehetőséget biztosítson, élénkítve ezzel a kulturális szektort. A sikeres pályázatot követően kezdődhetett meg a közös munka a Vörösmarty Színházzal.

A történet az 1848-49-es magyar szabadságharc leverésének utolsó időszakából elevenít fel egy megtörtént, de kevesek által ismert epizódot, amikor a Fejér megyei Csákberény maroknyi népét elsőként éri a császári csapatok élén bevonuló Haynau lelki terrorja. Az emberek megfélemlítésének jegyében, a falu református lelkészét és katolikus plébánosát egy ”ős-koncepciós” perben elítélik, és nyilvános kivégzésen agyonlövik.

A forgatási helyszín Csákberény, ahol a színház művészei mellett a Szabad Színház, valamint a Fehérvári Huszárok Egyesületének tagjait és a falu lakosságát megszemélyesítő csákberényi statiszták játékát Szikora János rendezi. Az operatőr Jancsó Nyika.

A zárójelenet forgatási napján készült interjúkból az ÖKK Fehérvár Podcast összeállításában hamarosan az is kiderül, az eredeti helyszíneken milyen érzésekkel lép kamera elé a református lelkészt játszó Gáspár Sándor, milyen volt a település élete a forgatás alatt, valamint, hogy hogyan dolgozhat egy rendező a járványidőszakban.

A helyszínen készült fotók letölthetőek a Galériából.

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2020 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.