Képeslapok a Múzeumból

2020.12.29. 15:52
KÖZLEMÉNY - 2020. december 29. (kedd)
Kisfilmsorozat indult különleges tárgyakról, emlékekről
 
 
 
 
A Múzeum új videósorozatában egy-egy munkatárs mutat be egy számára kedves tárgyat, helyszínt, emléket. A közösségi felületen lehet tallózgatni a Múzeumi anziksz kisfilmjei között: elidőzhetünk néhány percig a Szűz Mária-bazilika mellett, egy római kori oltárkő töredékével, egy lányportréval vagy egy bárónő gyűjtőszenvedélyével megismerkedve. 



Új videósorozatot indított a Szent István Király Múzeum: a kisfilmekben a munkatársak egy-egy számukra kedves vagy fontos tárgyat, emléket, helyszínt mutatnak be.

A Múzeumi anziksz - munkatársunk bemutatja részei különlegességeket, kevéssé ismert érdekességeket kínálnak a nézőknek. Legutóbb Dr. Szabados György történésszel találkozhattak a múzeumlátogatók: a szakember a közösségi oldalon egy olyan dologról beszélt, ami létezik is, meg nem is – a székesfehérvári Szűz Mária-bazilika makettje mellett állva beszélt a koronázótemplom történetéről.  Hornyik Adrienn régész, a Régészeti Örökségvédelmi és Tudományos Osztályról egy római kori oltárkő töredékét választotta a képeslapsorozathoz, Kovács Loránd, a Gorsium Régészeti Park vezetője pedig egy tetőcserépre karcolt ókori graffitit mutat be. Tihanyi Lajos Leánykép című festményéről Szűcs Erzsébet művészettörténész árult el érdekességeket, a Hetedhét Játékmúzeum szakmai vezetője, Dr. Nagy Veronika néprajzkutató pedig egy bárónő különös gyűjtőszenvedélyébe enged betekintést.

A képelapok között a SZIKM közösségi oldalán tallózgathatunk.

 


Szöveg: Fraller Ildikó
                                     
 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.