A mai nap a katolikusoknál a karácsonyi ünnepkör vége, az ortodoxoknál a szenteste ünnepe

2021.01.06. 09:21
KÖZLEMÉNY - 2021. január 6. (szerda)
 
 
 
 
 
A római katolikus egyház Jézus keresztségét ünnepli január 6-án, ez a vízkereszt napja – ezzel zárul a karácsonyi ünnepkör. A julián naptár szerint ma december 24-e van, az ortodox hagyományokat követők ekkor ünneplik a szentestét. A Rác utcai templomban ünnepi vecsernyére, majd karácsonyi tűzgyújtásra várják a híveket. 


Ma van vízkereszt napja: az egyik legrégebbi egyházi ünnepnapon emlékeznek Jézus megkeresztelkedéséről a Jordán vizében, ekkor zárul a karácsonyi ünnepkör. A katolikus hagyományok szerint ekkor szentelték a papok a házakat, Fejér megyében lejegyezték, hogy a pinceajtókról sem feledkeztek meg, a bortermés elősegítésére. A vértesbogláriak sót is vittek a megszentelésre, ami a romlatlanság jelképe volt, óvott a bajtól, az etyekiek szerint az ekkor szentelt fokhagyma fejfájás ellen volt hasznos.

A háromkirály-járás, a napkeleti királyok történetének önálló, vízkereszti bemutatása is sokáig élő hagyomány volt a megye településein. Székesfehérváron a Felsővárosban köszöntötték így házról-házra járva a családokat. Hagyományosan vízkeresztkor bontják le a karácsonyfákat is.

Az ortodox vallásúak életében a mai nappal kezdődik a karácsony (a julián naptár szerint december 24-én): a hagyományok szerint szenteste napján böjtölnek a hívők, böjti bablevest főznek, figurás kalácsot sütnek, amit magvakba ágyazva helyeznek az asztalra, a közepére gyertyát tesznek, és meggyújtják. Az ünnepi mise után meggyújtják a badnyakot a templom előtt, hogy melegséggel várják a kis Jézust. Ma 16 órakor szentesti ünnepi vecsernye, badnyak-szentelés, majd karácsonyi tűzgyújtás lesz Székesfehérváron, a Rác utcai Szerb Ortodox Templomnál. 




                                       

Szöveg: Fraller Ildikó
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2021 Január
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.