Beszélgetés a lélekjelentlétről

2021.01.26. 13:05
KÖZLEMÉNY - 2021. január 26. (kedd)
Pénteken folytatódik a Filo-NetCafé sorozata 
 
 
 
A lélekjelenlét meghatározó a minket ért hatások kezelésében és a jó megoldások megtalálásában – hogy ez mit is jelent pontosan, és hogyan lehet fejleszteni ezt a képességet, erről fog szólni a Filo-NetCafé következő programja pénteken. A beszélgetésre szerdán estig lehet jelentkezni.




„Gondolatok elvitelre” – ezzel a szlogennel folytatódik január 29-én, pénteken 20 órakor a Filo-NetCafé sorozata az Új Akropolisz Filozófiai Iskola szervezésében, A lélekjelenlét című beszélgetéssel.

Világunk számos új helyzet elé állít bennünket, és sokszor tapasztaljuk, hogy az ismertnek vélt dolgokra sem lehet a megszokott módon, automatikusan reagálni. „(…) a jövőt csak olyan emberek teremthetik meg, akik képesek kilépni a dobozból, és új, még sosem látott megoldásokat találni a problémákra. Ehhez viszont szükség lesz az éberségre, a lélekjelenlétre is. A lélekjelenlét, melyet régen lélekéberségnek is hívtak, éppen az a képességünk, hogy nehéz helyzetekben is képesek vagyunk jól reagálni, jó döntéseket hozni.” – olvasható a rendezvény meghívójában. A lélekjelenlét fogalmáról, a képesség fejlesztésének kérdéseiről Grúsz Róbert osztja meg gondolatait, és vezet beszélgetést.

A két és fél órás online program ingyenes és nyilvános, bárki csatlakozhat a Facebookon. Jelentkezni e-mailben lehet január 27-én, szerdán estig a szfvar@ujakropolisz.hu címen. További részletek a https://www.facebook.com/events/318892699441216/ oldalon olvashatók.




                                               

Szöveg: Fraller Ildikó


 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.