Engedélyezi Székesfehérvár az Osszáriumban található csontmaradványok genetikai kutatását

2021.02.10. 11:19
KÖZLEMÉNY - 2021. február 10. (szerda) 
Két komoly feltételhez köti a város a vizsgálatokat.  
 
 
 
 
 
 
Megadja az engedélyt Székesfehérvár városa az Osszáriumban található csontok genetikai vizsgálatára – jelentette be dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki tegnap aláírta az erről szóló határozatot. A kutatások megkezdésének két feltétele van: a csontokat nem érheti maradandó károsodás, és a vizsgálatok lezárultával maradéktalanul vissza kell kerülniük Székesfehérvárra. A részletes tájékoztatást az alábbiakban olvashatják:


„Tisztelt Fehérváriak!

Minden városnak megvan a maga öröksége, azonban kevés város és közösség tudhat olyan történelmet és ezzel kötelezettségeket sajátjának, mint Székesfehérvár. A nemzet bölcsőjeként, annak történelmi fővárosaként őrzői és gondozói vagyunk Magyarország páratlan és pótolhatatlan leleteinek és emlékeinek. Az elmúlt évtizedben nagyot léptünk előre annak érdekében, hogy városunk és nemzetünk múltja elevenebb, átélhető, kézzelfogható legyen. Ezt a célt szolgálja az Árpád-ház Program valamennyi fejlesztése, tudományos kutatása, konferenciája, a Királyi Napok több rendezvénye, a Koronázási Szertartásjáték és számos egyéb program.

Az évezredes örökség mindannyiunk közös értéke és közös ügye, sőt, az országé is, épp ezért minden ezt érintő döntést alaposan meg kell fontolni, és kötelességemnek érzem pontosan tájékoztatni Önöket minden fejleményről. Tavaly megkeresést kaptunk a Magyarságkutató Intézettől, melynek archeogenetikai kutatócsoportja néhány évvel ezelőtt áttörést ért el az Árpád-ház genetikai kutatásában, a dinasztia földi maradványainak pontos azonosításában. Kutatásuk most mérföldkőhöz érkezett és ennek kapcsán engedélyt kértek a székesfehérvári Osszáriumban található csontok genetikai kutatására és elemzésére.

Bizonyára Önök is érzik, hogy a kérésnek van súlya, és felvet kérdéseket. Fontos leszögeznem, hogy a Magyarságkutató Intézet és az Intézetért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma tapintattal és tisztelettel közelítették meg ezeket a kérdéseket, valamint készséggel álltak rendelkezésünkre minden felvetés kapcsán. Alapos és átfogó konzultációt folytattunk mind az Egyházmegye képviselőivel, mind a város régész, történész szakembereivel, valamint a városvezetés is aprólékosan megvizsgálta a Magyarságkutató kérelmét. Az egyeztetéseket követően arra jutottunk, hogy megadjuk az engedélyt az Osszáriumban található csontok genetikai kutatására, két feltétellel:

1.    A csontokat nem érheti maradandó károsodás.

2.    A kutatás lezárása után maradéktalanul vissza kell kerülniük Székesfehérvárra.

Ezeket a kritériumokat mind a Minisztérium, mind a Magyarságkutató Intézet elfogadta és maradéktalanul támogatja, így a tegnapi nap folyamán aláírtam a határozatot, amelynek értelmében megkezdődhet a Romkertben található földi maradványok genetikai elemzése.

A döntés nehézsége és a kérdés összetettsége ellenére is úgy vélem, hogy ezek a kutatások páratlan lehetőséget jelenthetnek mind városunk, mind nemzetünk számára. A viharos és nehéz magyar történelemből számos fejezetet alig-alig ismerünk, pedig ezek nemzeti és közösségi identitásunk, kultúránk fontos elemei lehetnek. Ha eddig megválaszolhatatlan kérdések nyernek legalább részben megoldást, ha a történelmi tudásunk és városunk gazdag öröksége tovább gyarapodik, akkor az túlmutat az aggályokon, új lehetőségeket nyithat meg Székesfehérvár előtt. Annak érdekében azonban, hogy minél szélesebb nyilvánosság megismerhesse ezeknek a kutatásoknak a pontos, tudományos részleteit, felkértem a Prosperis Alba Kutatóközpontot, hogy szervezzen nyilvános konferenciát a város és a Magyarságkutató Intézet szakértőinek bevonásával. Erre az eseményre hamarosan sor kerül, és online követhető lesz minden érdeklődő számára.

Bízom benne, hogy a kutatások végeztével mindez valóra válik, de ami több: a városunk földjében nyugvó nemzeti nagyjaink földi maradványait méltóképp, az Őket és ezt a várost megillető keretek között helyezhetjük majd örök nyugalomra az erre méltóan kialakított Nemzeti Emlékhelyen, ahogyan az az Ő akaratuk is volt egykor."







 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2021 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.