Történelmi pillanat: felnyitották az Osszáriumot, folytatódhat a királyi csontok genetikai vizsgálata

2021.02.22. 14:54
KÖZLEMÉNY - 2021. február 22. (hétfő)
Sajtótájékoztató a Nemzeti Emlékhelyen.   Galéria
 
 
 
 
 
 
Felnyitották hétfőn a néhai királyaink földi maradványait őrző Osszáriumot a Középkori-Romkert – Nemzeti Emlékhelyen, ezzel folytatódhat a csontkamrában található maradványok genetikai vizsgálata. A történelmi jelentőségű kutatásokról a helyszínen tartott sajtótájékoztatót prof. dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Az újgenerációs vizsgálatokkal lehetővé válik a maradványok teljes genomszintű analízise, a személyazonosság beazonosítása és a rokoni kapcsolatok meghatározása.

A Székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika a koronázásokon kívül uralkodói nyughelyként is szolgált, itt temettek el nyolc Árpád-házi királyt, két Árpád-házi herceget, továbbá számos nagy királyt, királynét, azok hozzátartozóit és főúri méltóságokat. A templomot 1543-ban a törökök feldúlták, őseink azóta várják, hogy méltó módon és helyen nyugodhassanak. Így a csontok genetikai vizsgálatával, a nemzeti tudományos projekttel csaknem 500 éve fennálló nemzeti kötelezettségnek tesz eleget a Magyarságkutató Intézet.

Az Osszáriumban őrzött, hányattatott sorsú csontleletek beazonosítása már 2013-ban megkezdődött, amikor a prof. dr. Kásler Miklós vezette kutatócsoport sikeresen meghatározta az Árpád-ház genetikáját III. Béla és Anna királyné, illetve II. (Vak) Béla csontjainak azonosítása után. Az azonosításokhoz szükséges DNS profilok száma nemrég a Hunyadiak genetikai mintájával bővült, a lepoglavai (Horvátország) pálos kolostorban történt Corvin János és Kristóf mintavételeknek köszönhetően. A csontanyag több mint 600 koponya- és majdnem ugyanennyi vázmaradvány, amelyek összesen több mint 900 egyén maradványait jelentik.

A Magyarságkutató Intézet folytatja a leletek archeogenetikai vizsgálatát, teljes genomszintű analízisét. Lehetővé válik a csontmaradványok személyazonosságának pontos megállapítása, a rokoni kapcsolatok meghatározása, melyek a hagyományos embertani és régészeti vizsgálatokkal nem végezhetőek el.  Székesfehérvár városa ebben a hónapban adta meg az engedélyt a csontok vizsgálatára. Az Osszáriumot hétfőn reggel felnyitották, így elvégezhető a maradványok kiemelése, mintavétele, vizsgálata és azonosítása.

A nemzeti szempontból rendkívüli jelentőségű kutatásokról a helyszínen szervezett sajtótájékoztatót a Magyarságkutató Intézet. Prof. dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: „Felemelő ez a környezet és emelkedett a pillanat, amikor azt a földet érinti a lábunk, ahol a királyaink koronáztattak meg, és amelyet nyughelyükül választottak az idők végezetéig abból a célból, hogy emlékük fennmaradjon és az alkotásukra emlékezhessünk.” A miniszter felidézte, hogy a Nemzeti Emlékhely feltárása 1848 decemberében indult meg, és azóta mindig történt valami a kor színvonalának megfelelően. Az archeogenetika létrejötte lehetőséget teremtett arra, hogy a társadalomtudományok tárgyát matematikai pontossággal vizsgálják, és olyan összefüggéseket derítsenek fel, amelyek eddig nem voltak lehetségesek. Így indultak el a kutatások az Árpád-ház férfi vonalának meghatározásával.

A miniszter kiemelte: „Hittel hiszem azt, hogy amit a szerencsétlen körülmények évszázadok alatt elpusztítottak, azt meg lehet találni, fel lehet lelni, azonosítani lehet, és a királyok végakaratának megfelelően egy olyan nemzeti emlékhelyet lehet kialakítani, ahol az idők végezetéig nyugodni akartak. Köszönöm a Magyarságkutató Intézetnek, hogy felkarolta ezt a nemzetet erősítő és nemzetet tovább vivő gondolatot!”

A sajtótájékoztatón a múlt fontosságát méltatta Spányi Antal megyés püspök: „A múlt feltárása, minél alaposabb megismerése fontos feladat. A múltba kapaszkodnak a jelen gyökerei, onnan jönnek a hagyományok, a hit és az erkölcs ereje. A múltat ismerve ismerjük meg igazán önmagunkat, értjük meg küldetésüket a múlt történelmében és feladatunkat a jelenben.” Az egyház készségesen áll a kutatás, az igazság teljesebb megismerésének útjára, készséggel lesz társ az igazság feltárásának, megismerésének izgalmas útján. A múltat kutatjuk a magyarság legszentebb helyén.

Történelmi helyen vagyunk egy történelmi pillanatban. Enélkül a hely nélkül, ami a nemzet történelmi bölcsője, nem beszélhetnénk arról a magyar kultúráról, közös gondolkodásról, lelki és egyéb értékekről, ami innen gyökerezik.” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.  Utalt arra, hogy a lelkekben és fizikailag is építjük ennek a helynek a jelentőségét, ezt indították el 2013-ban az Árpád-ház Programmal, amely részben már megvalósult. A csontleleteket most egy rendkívül fontos, tudományos munka céljából adja át a város, és ahogy eddig, ezután is megad minden támogatást a Magyarságkutató Intézet és a Szent István Király Múzeum számára. Hangsúlyozta, hogy várjuk vissza az ereklyéinket a tudományos kutatás végeztével, mely után remélhetőleg közelebb kerülhetünk a történelmünkhöz.

Az eseményen Spányi Antal megyés püspök áldott meg egy már kiemelt csontleletet, kérve Isten áldását a vizsgálatokra. A sajtótájékoztatón részt vett Vargha Tamás államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója is.

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából. 

 

–   Vége

 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Molnár Artúr

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2021 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.