Adyval és a Depeche Mode-dal kezdődött

2021.04.12. 13:42
KÖZLEMÉNY - 2021. éprilis 12. (hétfő)
Gellén-Miklós Gábor volt az Élő Költők Társaságának a vendége. Galéria
 
 
 
A székesfehérvári Gellén-Miklós Gábor volt ma az Élő Költők Társaságának a vendége. A stúdióbeszélgetésben szó volt a költői név brand-jéről, Ady és a Depeche Mode szerepéről az indulásban, parafrázisokról, a szabadversformáról és az iskolai versírás, a szépirodalom lehetséges szerepéről is. A költészetnapi különkiadásban diákköltők is bemutatkoztak egy-egy verssel. A beszélgetést a Táska Rádió közösségi oldalán lehet visszanézni.


„Minden reggel hideg vizben fürdetem gondolataimat, igy lesznek frissek és épek (…)” – a József Attila című verssel kezdődött ma az Élő Költők Társasága költészetnapi különkiadása. A Táska Rádió stúdiójában Miklós Gábor, a Lánczos Kornél Gimnázium tanára, írói nevén Gellén-Miklós Gábor volt a vendég, az ő választása volt a József Attila avantgárd korszakához kapcsolódó költemény.

A fehérvári kortárs szerzőnek beküldött olvasói kérdések alapján kiderült, hogy a költői név egy dédnagyanya nevéből ered, és prózai oka pusztán egy újságíróval való névazonosság. Az alkotót 18 évesen találta meg az irodalom: a középiskolában Baráth István magyartanár Adyval, Ady verseivel hozta közel a tantárgyat, magát az olvasást és az írást, ami tulajdonképpen dalszövegekkel kezdődött a Depeche Mode különleges világának a jegyében, a versírásban pedig eleinte Ady-epigonként üzemelt, árulta el Gellén-Miklós Gábor.

A költői pálya fontosabb epizódjai, állomásai között megemlítette az 1992 végén nyomtatásban megjelent első verset a hírlap egyik szombati mellékletében, az Élet és Irodalom közléseit, az első kötetet (Rossz alvó), a beválogatást a Szép versek antológiába, illetve minden szép vers megszületését annak tekinti, tette hozzá. És hogy ki lehet költő? Akit az olvasók annak tartanak, mint ahogy irodalom az, amit akként olvasnak. A versek keletkezése pedig – fogalmazott – ahhoz köthető, amikor a világ, a világhoz való viszony képlékeny formája egyszer csak megtalálja a maga nyelvét az emberben.

A beszélgetés során megidézték többek között Kosztolányi Dezsőt, Berzsenyi Dánielt, Kormos Istvánt, Háy Jánost, Esterházy Pétert, Weöres Sándort és Darvasi Lászlót, illetve a különkiadásban középiskolás diákok versei is elhangzottak. Az irodalmi programot Schneider Beáta és Hanti Márton moderálták.

Akik nem tudták élőben követni az adást, és kíváncsiak, hogy a tartalom vagy a forma születik-e meg előbb a költészetben, hogy mit jelent a költői név brand-je, miért jók az iskolai versírós feladatok, és van-e szerepe a szépirodalomnak a kütyüs és elidegenedett világban – az adást visszanézhetik a Táska Rádió közösségi oldalán.  


Az adásról készült fotók letölthetőek a Galériából!




                                   

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2021 Május
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.