Csendes emlékezés a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján

2021.04.16. 10:03
KÖZLEMÉNY - 2021. április 16. (péntek) 
Főhajtás, virágelhelyezés az Izraelita temető előtti téren.    Galéria
 
 
 
 
 
Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, 75 évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött el a hazai zsidóság gettókba tömörítése. Székesfehérváron a Mártírok Emlékcsarnoka előtti téren néma főhajtással rótta le kegyeletét dr. Cser-Palkovics András polgármester és Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke.

2001 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatási és rendvédelemi szervek megkezdték az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén. A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítást követően az első tömeges zsidó deportálások május 15-én indultak el. Július elejéig a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba szállították, ahol azonnali pusztulás várt a deportáltakra.

Az emléknapon Székesfehérvár Önkormányzata és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség minden évben szervez emlékező programsorozatot. A hagyományos keretek helyett az idei emlékezés szűk körben zajlott az Óvoda utcában, az Izraelita temető előtti téren. A holokauszt áldozatainak emlékművénél virágot helyezett el és néma főhajtással emlékezett az áldozatokra dr. Cser-Palkovics András polgármester, Csanády László főtanácsadó és Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke.



A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 



Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika

 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.