Több mint 70 tonna illegális hulladékot szedtek össze a megye főbb útvonalai mentén

2021.04.16. 09:10
KÖZLEMÉNY - 2021. április 16. (péntek) 
Évi 50 millióba kerül a hulladék begyűjtése, biztonságos elhelyezése.
 
 
 
 
 
 
Egész héten az illegálisan lerakott hulladékok összeszedésén dolgozik a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Fejér Megyei Igazgatóságának mintegy 100 munkatársa. A megye főbb útvonalai mentén három nap alatt több mint 70 tonna szemetet gyűjtöttek össze. Tartós eredmény, javulás nincs, hiszen az illegális lerakók folyton újratermelődnek – hangsúlyozta Molnár István megyei igazgató. Hozzátette, térfigyelő kamerákkal igyekeznek felvenni a harcot a szemetelők ellen.

A „Tisztítsuk meg az országot!” program keretében végzi ezen a héten az illegális hulladék összegyűjtését a közutak mentén a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Fejér Megyei Igazgatóságának mintegy 100-120 munkatársa. Erre azért van szükség, hogy a május elején kezdődő, útmenti növénykaszálást ne akadályozzák a kidobott tárgyak. Az 1400 kilométeres úthálózatból eddig mintegy 400 kilométert tisztítottak meg, három nap alatt több mint 70 tonnányi –300 köbméternyi – szemetet gyűjtöttek össze, és több mint 2000 munkaórát fordítottak a nagyszabású feladatra. A munkát a 81-es, 7-es, 62-es főutak mellett, Kisfalud – Pákozd – Kápolnásnyék térségében, illetve egyéb, főbb útvonalak mentén végzik.

„Nyomatékosan kérjük a közlekedőket, hogy az utazásaik során, vagy a máskor keletkezett hulladékot ne dobálják el, és ne helyezzenek ki illegálisan szemetet az országos közutak mellé! Ezek a szeméthalmok nem csak elcsúfítják a környezetet, de egészségügyi kockázattal is járnak, és nagymértékű környezetszennyezést okozhatnak. Ráadásul az összegyűjtésük komoly munkakapacitást von el más feladatainktól, többek között az útjavítástól, a kátyúzástól. Megyei igazgatóságként évente mintegy 50 millió forintot fordítunk a szemét összeszedésére, és hulladéklerakóba történő biztonságos elhelyezésére.”
 – hangsúlyozta a Magyar Közút Nonprofit  Zrt. Fejér megyei igazgatója.

Molnár István
 elmondta, hogy nem tapasztalnak javulást a szemetelést illetően: „Pozitívumokról sajnos nem tudok beszámolni. Az illegális hulladékhalmok jellemzően mindig ugyanazokon a helyeken újratermelődnek, nincs visszatartó erő. Az összeszedett szemét mennyisége és a ráfordított energia nem csökken, és az eredmények sem állandóak, hiszen folyamatosan látunk, találunk eldobált szemetet a közutak mentén. Van úgy, hogy összeszedjük az illegális hulladékot, és egy hét múlva ismét szemetes a környék. Tartós, érdemleges és értékelhető eredmény sajnálatosan nincs.”

Az igazgató hozzátette, hogy rengeteg kidobott gumiabroncsot találnak, és az illegálisan működő bontók is sokszor az utak mellé dobják ki az elektronikai eszközöket. Szintén sok az azbeszttartalmú építési hulladék. A fokozottan veszélyes és környezetszennyező anyagok, palák legális átvétele a lerakókban nagyon költséges, így ezektől sokan az utak mellett szabadulnak meg.

Molnár István kiemelte, hogy a fertőzött csomópontokban, illegális lerakóhelyeken kamerákat helyeznek ki, a felvételek alapján pedig minden esetben rendőrségi feljelentést tesznek, így igyekeznek felvenni a harcot az illegális szemetelés ellen. A részben már működő kamerarendszert fokozatosan bővítik. A hulladékgyűjtő munka a következő napokban is folytatódik.

 

Szöveg: Havasi Tímea



 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2021 Május
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.