Vándor vagy, ember: a szimfonikusok online koncertje

2021.04.22. 09:08
KÖZLEMÉNY - 2021. április 22. (csütörtök)
 
 
 
 
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar online rendezi meg a Farkas Ferenc Hangversenybérlet következő koncertjét. A Vándor vagy, ember című est karmestere és szólistája Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész; a műsorban Mozart A-dúr hegedűversenye, Saint-Saens Bevezetés és Rondo Capriccioso című műve és Beethoven 7. szimfóniája hangzik el. A Vörösmarty Színházban 2021. február 28-án rögzített recorded live, azaz vágás nélküli, kvázi élő koncertfelvétel április 27-én, kedden 19 órától érhető el ingyenesen a zenekar YouTube-csatornáján.


Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar 2015 őszén hirdette meg először a Farkas Ferenc Hangversenybérletet, amely azóta számos remek koncerttel, különleges darabbal, kiváló előadóval örvendeztette meg a zenekedvelőket. Az elmúlt évben a vírusjárvány okozta helyzetben a közönségnek az élő koncerteket nélkülözni kellett, de a hagyomány nem szakadt meg, hiszen a zenekar online hangversenyekkel igyekszik kárpótolni a zenerajongókat. A 2020–21-es Farkas Ferenc bérletben meghirdetett hangverseny is ilyen formában tud eljutni a zeneszerető közönséghez, miközben a fehérvári muzsikusok a szabadban megrendezett, gazdag nyári programkínálattal készülnek, a személyes találkozás reményében.

Az estet Wolfgang Amadeus Mozart A-dúr hegedűversenye nyitja, amely Mozart öt hegedűversenye közül talán a legkiforrottabb – a műfaj legnépszerűbb darabjai közé tartozik, világszerte a hegedűsök állandó műsorszáma. Egy öt darabból álló, impozáns sorozat záróköve, amelyben a szerző összegezte a versenymű fejlesztésében elért vívmányait, a továbbiakban pedig nem írt több hegedűversenyt. Az A-dúr kompozíció befejezésekor, 1775 decemberében Mozart mindössze 19 esztendős volt, de kivételes tehetségéről már mesterművek hosszú sora árulkodott.

Camille Saint-Saëns Bevezetés és Rondo Capricciosója francia eleganciával párosított, spanyol karakterű zenemű – igazi hegedűvirtuózt követelő alkotás, amelyet szerzője 1863-ban a kor egyik legnagyobb hegedűsének, a spanyol Pablo Sarasaténak írt. Az 1867 áprilisában, Párizsban tartott bemutatón ő játszotta a hegedűszólót, a zenekart a szerző vezényelte. A mű eredetileg Saint-Saëns első hegedűversenyének (Op. 20) része volt, de a nagy sikerre való tekintettel a szerző külön is megjelentette.

A 7. (A-dúr) szimfóniát (op. 92.) Ludwig van Beethoven 1811 és 1812 között komponálta, amíg a csehországi fürdőhelyen, Teplicén egészségét kúrálta. A négytételes zeneművet barátjának, gróf Moritz von Friesnek ajánlotta, a szimfóniát a hanaui csatában megsebesült katonák számára rendezett jótékonysági koncerten, 1813. december 8-án Bécsben mutatták be, nagy sikerrel. Beethoven a premieren megjegyezte, hogy ez volt élete egyik legjobb műve, rajongói pedig ezt tartják a legvidámabb szimfóniájának. Egy későbbi időpontban, 1814. február 27-én megtartott hangversenyről Anton Schindler német zeneíró és karmester – Beethoven „fizetés nélküli magántitkára” – így ír: „A tetszésnyilvánítás tombolása felülmúlt mindent, amit addig hangversenyteremben valaha is hallani lehetett.” Bartha Dénes zenetörténész szerint: „Tematikája szenvedélyesebb, sodróbb lendületű, hangszerelése fényesebb, színesebb, harsogóbb minden addigi zenekari művénél!”  

Atádi Sámuel versének részlete jól érzékelteti a második tétel hangulatát:
„Vándor vagy, ember, Bíztat az utad,
De célt az elméd Hiába kutat.
Honnan jössz s hová Vezet a végzet,
Sosem adatott Megtudni néked.
Csak mégy az úton, Ki tudja, hova,
Mígnem majd egyszer Nem jutsz már tova.”

Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész zenész családból származik, első hegedűtanára édesanyja, Kákonyi Borbála volt. Gyermekkorának nagy részét Venezuelában töltötte, ahol szólistaként az ország legjobb zenekaraival lépett föl, majd visszatért Budapestre, hogy a Liszt Ferenc Zeneakadémián tanulhasson. Később Eduard Wulfson mentoráltja lett, aki pedig Milstein és Menuhin tanítványa volt. Karrierje töretlenül ível felfelé: szólistaként és kamarazenészként világszerte ad koncerteket, hazánkban rendszeresen szerepel a Nemzeti Filharmonikusokkal, a Budapesti Fesztiválzenekarral és a MÁV Szimfonikusokkal. Eddigi pályafutása során sok fontos díjat nyert, köztük az 1997-es Queen Elisabeth Competition legfiatalabb versenyzőjeként nyert harmadik díjat és közönségdíjat. 2011-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2014-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát.





Szöveg: Lőrincz Miklós
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2021 Május
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.