A szférák zenéje, avagy a csillagok zaja? – folytatódik a Garai Géza Szabadegyetem

2021.05.04. 11:31
KÖZLEMÉNY - 2021. május 4. (kedd) 
 
 
 
 
Folytatódik a Garai Géza Szabadegyetem: május 6-án, csütörtökön 18 órától „A szférák zenéje, avagy a csillagok zaja?” címmel dr. Fűrész Gábor műszerfejlesztő csillagász (Principal Research Scientist, MIT) tart előadást a www.galileowebcast.hu oldalon. Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara és a TIT Fejér Megyei Egyesülete közös szervezésű programjának 43. előadásán azt boncolgatják majd, hogy miként áll a távoli naprendszerek központi csillagának háborgó felszíne az exobolygók felfedezésének útjába.
 
 
 
Hogy miként áll a távoli naprendszerek központi csillagának háborgó felszíne az exobolygók felfedezésének útjába? – Az elmúlt 20 évben egyre pontosabb sebességméréseket sikerült elérni a Doppler-effektus segítségével, de a 0,1m/s-ot nagyon nehéz elérni (a Föld a Napra 0,08m/s radiális sebességváltozást gyakorol). Ennek az az oka, hogy a „hiba”, azaz a zaj immáron nem a műszereinkben van, hanem a csillagokon. A különféle csillagaktivitások mind-mind radiális sebességet elbújtató jeleket produkálnak Ezeket a Nap esetében talán meg tudjuk érteni, de távoli csillagokra a méréseket nagy valószínűséggel műholdról, űrtávcsővel kell majd végezni.
 
„A szférák zenéje, avagy a csillagok zaja?” címmel tart ebben a témában előadást a Garai Géza Szabadegyetem keretében dr. Fűrész Gábor műszerfejlesztő csillagász május 6-án, csütörtökön 18 órakor. A székesfehérvári származású csillagász középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium matektagozatán végezte, 1996-ban került Szegedre, ahol 2002-ben diplomát, majd 2008-ban doktori fokozatot szerzett. TDK-munkái kapcsán Spanyolországba, majd Torontóba, illetve Bostonba került. 2003-ban doktoranduszként az USA-ban tanult és kutatott. A csillagászt szíve és élete mégis Magyarországhoz köti, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának munkatársa. Kutatási területei a műszertechnika (csillagászati műszerek tervezése, kivitelezése, tesztelése és felújítása, CCD kamerák tesztelése), az exobolygók, a csillaghalmazok CCD-fotometriája, változócsillagok keresése és a spektroszkópia.
 
A Szabadegyetem célja, hogy egyszerre népszerű, a publikum számára érthető nyelven, ugyanakkor tudományos igényű, újdonságokkal tarkított, korszerű előadások keretében neves előadók mutassák be világunk és a tudományos élet legidőszerűbb kérdéseit a hallgatóság számára.
 
Az előadás kizárólag interneten, a www.galileowebcast.hu oldalon lesz követhető.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2021 Május
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.