Hogy miként áll a távoli naprendszerek központi csillagának háborgó felszíne az exobolygók felfedezésének útjába? – Az elmúlt 20 évben egyre pontosabb sebességméréseket sikerült elérni a Doppler-effektus segítségével, de a 0,1m/s-ot nagyon nehéz elérni (a Föld a Napra 0,08m/s radiális sebességváltozást gyakorol). Ennek az az oka, hogy a „hiba”, azaz a zaj immáron nem a műszereinkben van, hanem a csillagokon. A különféle csillagaktivitások mind-mind radiális sebességet elbújtató jeleket produkálnak Ezeket a Nap esetében talán meg tudjuk érteni, de távoli csillagokra a méréseket nagy valószínűséggel műholdról, űrtávcsővel kell majd végezni.

 

„A szférák zenéje, avagy a csillagok zaja?” címmel tart ebben a témában előadást a Garai Géza Szabadegyetem keretében dr. Fűrész Gábor műszerfejlesztő csillagász május 6-án, csütörtökön 18 órakor. A székesfehérvári származású csillagász középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium matektagozatán végezte, 1996-ban került Szegedre, ahol 2002-ben diplomát, majd 2008-ban doktori fokozatot szerzett. TDK-munkái kapcsán Spanyolországba, majd Torontóba, illetve Bostonba került. 2003-ban doktoranduszként az USA-ban tanult és kutatott. A csillagászt szíve és élete mégis Magyarországhoz köti, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának munkatársa. Kutatási területei a műszertechnika (csillagászati műszerek tervezése, kivitelezése, tesztelése és felújítása, CCD kamerák tesztelése), az exobolygók, a csillaghalmazok CCD-fotometriája, változócsillagok keresése és a spektroszkópia.

 

A Szabadegyetem célja, hogy egyszerre népszerű, a publikum számára érthető nyelven, ugyanakkor tudományos igényű, újdonságokkal tarkított, korszerű előadások keretében neves előadók mutassák be világunk és a tudományos élet legidőszerűbb kérdéseit a hallgatóság számára.

 

Az előadás kizárólag interneten, a www.galileowebcast.hu oldalon lesz követhető.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szöveg: Torma Kinga Regina