Itt a kullancsszezon, érdemes oltást kérni a vérszívók által terjesztett agyvelőgyulladás ellen is

2021.05.12. 11:56
KÖZLEMÉNY - 2021. május 12. (szerda) 
A háziorvos írja fel receptre a vakcinát.  
 
 
 
 
 
 
 
A jó idő beköszöntével egyre több időt töltünk a szabadban, a természetben. Ugyanakkor javában tart a kullancsszezon is, ezért a túrázóknak, kirándulóknak érdemes védőoltást kérniük a vérszívók által terjesztett vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás ellen. A vakcinát a háziorvos írja fel receptre, vele kell konzultálni arról, hogy adott páciens esetében javasolja-e a vakcinát.

Áprilisban, májusban és júniusban, illetve szeptemberben a legaktívabban a hazánkban gyakori közönséges kullancsok, melyek a bokros-fás, sűrű aljnövényzetben élnek a legnagyobb számban, de parkos városi környezetben is előfordulnak. Számos emberi és állati betegséget terjesztenek, ezek közül a Lyme-kór és a vírusos agyhártya-, agyvelőgyulladás a leggyakoribbak Magyarországon.

A Lyme-kórt egy a kullancsok által terjesztett baktérium okozza, jellegzetes tünete a csípés helyén jelentkező, úgynevezett vándorló bőrpír. A bőrelváltozás kicsi, kerek vörös folttal jelentkezik, amely a szélein terjed, középen fokozatosan elhalványodik. Fejfájás, levertség, láz társulhat a betegséghez, amely a korai stádiumban akár tünetmentes is lehet. Egy-két hónap múlva szívpanaszokat, zsibbadást, végtagfájdalom és perifériás ideggyulladást okozhat. A kezdeti tünetek jelentkezésekor feltétlenül orvoshoz kell fordulni. A Lyme-kór ellen nincs védőoltás, de gyógyszerekkel kezelhető.

A vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladást a kórokozóval fertőzött kullancsok csípése okozza. Az esetek egyharmadánál, a csípést követő 5-14. napon influenzaszerű tünetek – láz, fejfájás, végtagfájdalom – jelentkeznek. Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek és a beteg meggyógyul, ugyanakkor minden ötödik fertőzöttnél előfordulhat a második szakasz, a csípés után mintegy 4 héttel. Jellemző a központi idegrendszer gyulladása, az erős fejfájás, a nyak merevsége, magas láz, hányás, idegrendszeri tünetek.  Ritkán maradandó bénulás alakulhat ki.

A betegség megelőzésére, a gyermekek és a felnőttek részére kétféle oltóanyag van forgalomban Magyarországon. Az alapimmunizálás 3 oltásból áll. Az első két oltást egy év múlva követi a harmadik, ezt követően életkortól függően 3-5 évenként kell a védőoltást megismételni. Az oltóanyagot a háziorvos írja fel receptre, majd gyógyszertában kiváltható. Az orvossal érdemes és kell előzetesen konzultálni arról is, hogy javasolja-e ezt a védőoltást.

A kullancsok által terjesztett megbetegedések megelőzésére, csak az általuk terjesztett vírusos agyhártya-, agyvelőgyulladás esetében áll rendelkezésre védőoltás. Ezért fontos tudni hogyan védhetjük meg magunkat a kullancsok ellen. A természetben tett túrák alkalmával használjunk kullancsriasztó szereket, és viseljünk sűrű szövésű, lehetőleg világos színű ruházatot, amelyen könnyebben felfedezhetők a kullancsok. Az inget tűrjük be a nadrágba, a nadrág szárát pedig a zokniban, vagy a bakancsba. Rendszeresen pillantsunk ruházatunkra, hogy így a rajtunk mászó kullancsokat hamarabb felfedezzük.

Hazaérve gondosan vizsgáljuk át a bőrfelületünket, hogy mihamarabb eltávolíthassuk a belénk fúródott kullancsot. Az eltávolítás nagyon fontos, mivel a kórokozók átadása a szúrást követően néhány óra elteltével kezdődik. Eltávolításkor lényeges, hogy a kullancs utótestét ne nyomjuk össze. A bőrhöz közelebb eső részénél fogjuk meg, majd vékony hegyű csipesszel vagy két körmünk közé fogva, enyhe csavaró mozdulattal kihúzható. Speciális eszköz, kullancseltávolító kanál is használható.

A kertekben a fű rendszeres nyírásával, az aljnövényzet és a bokrok metszésével, az avar gyakori összegyűjtésével teremthetünk a kullancsok számára kevésbé nedves mikroklímát, amely a kiszáradásra érzékeny kullancsok számára előnytelen.


 



Szöveg: Havasi Tímea
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.