50 éve szűnt meg a Fekete Sas Patika

2021.05.18. 10:49
KÖZLEMÉNY - 2021. május 18. (kedd) 
 
 
 
 

Az üde, zöld fűszer- és gyógynövények a Fő utcán már messziről is jól láthatóan hirdetik, hogy ismét várja a látogatóit a Fekete Sas Patikamúzeum Székesfehérvár belvárosában. A május most nemcsak a nyitás kapcsán fontos a patika történetében – derült ki a Szent István Király Múzeum blogbejegyzéséből.


1971. május 17-én szűnt meg a Fekete Sas Patika a város szívében. A múzeum blogoldalán többek között arról is olvashatunk, hogy 2021-ben éppen 333 éve annak, hogy Székesfehérváron megalapították az első patikát, mindjárt a török uralom alóli felszabadulás évében. Ez volt a vármegye első ilyen intézménye. A jezsuita korszakból maradt fenn a díszes barokk officina bútorzat, ami 263 éves, de az oldalsó traktusban elhelyezkedő magasfiókos, vagy más néven fiókfalas festett bútorzat még ennél is régebbi. Különösen értékesek, és hazánkban talán a legdíszesebbek a szintén jezsuita korszakból való esztergált-festett fatégelyek. A történeti visszatekintésből, amelyet korabeli rajzok és fotók is színesítenek, az is kiderül, hogy miként kapott helyet és nevet a patika.

Az ötven évvel ezelőtt bezárt gyógyszertár négy év elteltével, 1975 májusában nyitotta meg kapuit patikamúzeumként. Ma a Fekete Sas Patikamúzeum az egyik leglátogatottabb kiállítóhely, egy valódi kis ékszerdoboz Fehérvár belvárosában. Számos interaktív lehetőséggel, kiállításokkal és rendezvényekkel igyekszik minél sokoldalúbban bemutatni a gyógyszerészet történetének izgalmas fejezeteit az érdeklődő közönségnek. A Fő utcai kiállítóhely keddtől–vasárnapig 10-től 18 óráig látogatható.

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.