Az újraindulásra, a működési költségekre nyert támogatást a Barátság mozi

2021.06.08. 08:50
KÖZLEMÉNY - 2021. június 8. (kedd) 
A Nemzeti Filmintézet 610 millió osztott szét a filmszínházak között.  
 
 
 
 
 
 
Az újraindulásra, a működési költségek fedezésére nyert jelentős anyagi támogatást a Barátság mozi. A pályázatot a Nemzeti Filmintézet hirdette meg annak érdekében, hogy enyhítse a koronavírus-járvány negatív hatásait a filmszínházakban. Az elnyerhető maximális keretösszeg 2,5 millió forint volt, ezt a Barátság meg is kapja, illetve 39 ezer forint többlettámogatáshoz jut a Filmszakmai Döntőbizottság jóvoltából – olvasható a filmszínház honlapján.

A Nemzeti Filmintézet 610 milliós keretösszegű pályázata 80 fővárosi és vidéki vetítőhely újraindulását segíti. A Barátság mozit működtető Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ által elnyert több mint 2,5 millió forintos támogatást fenntartási költségekre lehet fordítani. A város művészmozija ezt filmkölcsönzési díjakra, bérköltségre, marketingre, karbantartásra, irodaszerre, telekommunikációra költi majd, és ez nyújt fedezetet a postaköltségre is – a filmek ugyanis postai úton jutnak el a moziba, és a Barátság mozi is postán küldi tovább más filmszínházakhoz a filmeket tartalmazó adathordozókat.

A Barátság mozi a zárvatartás idején is gyűjtötte a forrásokat a nyitás utáni programokra és a fenntartási költségekre. A Nemzeti Kulturális Alap Filmművészet Kollégiumának legutóbbi pályázatán két témakörben is sikerrel szerepelt a mozi, az itt elnyert összesen 2 millió forintos támogatás a szakmai programok megvalósítását és a Meg-Ki Filmklub működtetését segíti.




Szöveg: Havasi Tímea

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.