Emlékhelyek napja 2021

2021.06.16. 09:39
KÖZLEMÉNY - 2021. június 16. (szerda) 
 
 
 
 
 
Idén hatodik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az emlékhelyek napja országos programsorozatot. Székesfehérváron, az idei Emlékhelyek Napja nyitóhelyszínén mutatja be a Magyar Nemzeti Bank az emlékhelyek-érmesorozat legújabb darabját, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot ábrázoló emlékérmét. Ezt követően indul a „Vigyázat, építési terület!” című történelmi kalandjáték, amelyből minden kiderül Mátyás király nagyberuházásáról, a Koronázó Bazilika átalakításáról. Emellett élőszereplős sakkszínházi előadás, koncert is várja az látogatókat.
 
Történelmi kalandjáték, múzeumpedagógiai foglalkozás, élőszereplős sakkszínházi előadás és rendhagyó tárlatvezetés is várja az érdeklődőket a Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkert területén. Június 20-án, vasárnap az emlékhelyek napján változatos programokkal készül minden korosztály számára a Szent István Király Múzeum.
 
A 9 órától induló "Vigyázat, építési terület!" történelmi kalandjáték során első kézből értesülhetnek a résztvevők Mátyás király nagyberuházásáról, a Koronázó Bazilika átalakításáról. Az időutazáson megismerkedhetnek az utolsó templomátalakítással, és betekinthetnek a középkori mindennapokba. 10 és 15 órától felharsan a harci kürt, és megkezdődik A három király csatája élőszereplős sakkszínházi előadás. A Nemzeti Emlékhelyen az I. István Szakgimnázium 35 diákja 100 négyzetméteres sakktáblán mutatja be élő sakkjátszma formájában a középkori Magyarország egyik kiemelkedő csatáját, az 1278. augusztus 26-án lezajlott morvamezei csatát, ahol a magyar és kun segédcsapatok döntő szerepet játszottak abban a győzelemben, amely Európa legbefolyásosabb családjai közé repítette az addig jószerével ismeretlen, kis osztrák főúri házat, a Habsburg-házat.
 
A délelőtti csatát követően 11 órakor a Stringers Vonósnégyes előadásában klasszikus és modern zenei darabok csendülnek fel a bazilika ősi falai között, majd 11.40 órakor "Felbukkannak ős százados sírok..." címmel indul egy újabb történelmi kalandjáték, amely során alig kétszáz évet utazunk az időben. A történet szerint már javában zajlott az 1848-as forradalom és szabadságharc, amikor a székesfehérvári koronázó bazilika területén előkerült a 825 éve elhunyt III. Béla király és első felesége sírja. De vajon ki volt az a régész, aki elvégezte ezt a páratlan leletmentést? Erre a kérdésre keresi a választ az izgalmas, kódfejtős nyomozás. 13 órától dr. Ribi András történész a középkori Székesfehérvár egy értékes gyöngyszemét ismerteti meg az érdeklődővel A kevésbé ismert fehérvári társaskáptalan - Megjegyzések a falakon kívül fekvő Szent Miklós-prépostság történetéhez című előadásában. Az emlékhelyek napja a 19 órakor induló rendhagyó tárlatvezetéssel ér véget vasárnap.
 
A programokon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A részvételi szándékot a bejelentkezes@szikm.hu e-mail címre várják.
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.