A jövő villamosenergia-hálózata épül az Észak-Dunántúlon

2021.06.22. 17:40
KÖZLEMÉNY - 2021. június 22. (kedd)
 
 
 
50 milliárd forintból újul meg a következő öt évben az Észak-Dunántúl villamosenergia hálózata. Danube InGrid néven, magyar-szlovák együttműködésben indult el az elmúlt évek legnagyobb villamosenergia-hálózatfejlesztése az Észak-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában. Az Európai Unió által támogatott beruházásnak köszönhetően kiépül a jövő okos hálózata, amely lehetővé teszi a megújuló energiaforrások, egyre növekvő számú napelemek hálózati csatlakozását és megoldást ad a folyamatosan növekvő áramfogyasztás villamos-hálózati kihívásaira. A 2020-2025 között megvalósuló projekt költségvetése nemzetközi szinten több mint 100 milliárd forint. Az energiacég az első két fejlesztést Öttevényben és Székesfehérváron valósítja meg. A projektet a június 22-én tartott nyilvános konzultáció keretében ismerhették meg az érintettek, amelynek keretében az E.ON, valamint a Danube InGrid vezetőszakemberei ismertették a projektet. A fejlesztés helyi jelentőségéről Lehrner Zsolt alpolgármester adott tájékoztatást.
 
 
A folyamatosan növekvő számú, hálózatra csatlakozó elosztott termelők, elsősorban a napelemes rendszerek egyre nagyobb kihívást állítanak az energetikai szektor szereplői elé. A megújuló energiatermelés alapjaiban változtatja meg a villamosenergia-hálózat működését, ezeknek az eszközöknek az integrációja új feladatokat jelent a hálózatüzemeltetőknek. Az E.ON Hungária Csoport erre a helyzetre reagálva valósítja meg a Danube InGrid programot, melyben az új energiavilágra felkészülve, intelligens technológiák segítségével, valamint a villamos hálózat nagyarányú fejlesztésével és bővítésével biztosítják az a kettős célt, hogy zöldüljön a régió energiatermelése, miközben mind a vállalati, mind a lakossági ügyfelek számára is zavartalanul biztosított az általuk igényelt mennyiségben a villamos energia.
 
A Danube InGrid projektben a jövő okos hálózatát építjük ki. Beruházásunk azt az üzenetet közvetíti, hogy bárki gondolkodhat fejlődésben – zöld megoldásokban, napelemben vagy e-mobilitásban –, mert ehhez már épül az az okos villamosenergia-hálózat, ami a teljes ökoszisztéma alapját jelenti. Mindenki részt vállalhat a jövő fenntartható Magyarországában és mi készen állunk arra, hogy ezt együtt valósítsuk meg.” - mondta Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója.
 
A program céljai összhangban vannak Magyarország klíma- és energiastratégiájával. A 2025-ig több lépcsőben megvalósuló hálózatfejlesztés azt a kormányzati célt is támogatja, hogy az ország energiaellátását az atomenergia mellett leginkább megújuló alapon, főként napenergiával tudjuk biztosítani.
 
Az európai uniós és magyar nemzeti energia- és klímacélokkal összhangban Magyarország egyértelmű célja, hogy növelje a megújuló alapú energiatermelést, és biztonságos, megfizethető energiaellátást biztosítson. Ennek megvalósításában az átviteli rendszerirányítók és a villamos energia elosztók kulcsszerepet töltenek be.” – mondta el a programról szóló nyilvános konzultáción Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette: „Magyarország Kormánya támogatta a „Danube InGrid” projekt közös érdekű európai projektté nyilvánítását. Ez lehetővé teszi nagyszámú megújuló villamosenergia-termelő hálózati csatlakozását, a hálózat hatékony és a Tiszta Energia Csomaggal összhangban álló működtetését, illetve hozzájárul a szolgáltatás színvonalának, valamint az ellátásbiztonságnak a növeléséhez az Észak-Nyugat-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában egyaránt.”
 
A projekt tervezett költségvetése az E.ON részéről 2020-2025 között megközelítőleg 50 milliárd forint (137 millió euró). Az energiacég a Danube InGrid keretén belül tervezett hazai beruházásaira az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből 35%-os uniós támogatást nyert el, mintegy 17 milliárd forint értékben, míg a két szlovák résztvevő esetében a támogatás összege 19 milliárd forint. A határokon átnyúló, az energiapiacok közötti mélyebb integrációt szolgáló projektet az Európai Unió is kiemelten kezeli és közös érdekűnek nyilvánította.
 
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatta, hogy a Danube InGrid projekt felkerüljön az EU közös érdekű projektek (PCI) listájára, mely előfeltétele volt az európai pénzügyi források elnyerésének. Örömmel állapítjuk meg, hogy a projekt előkészítése a terveknek megfelelően halad előre és természetesen a továbbiakban is elősegítjük annak megvalósulását.” – hangsúlyozta előadásában Ságvári Pál a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. Mint mondta: „A dekarbonizált energiarendszer elérése érdekében jelentős hálózati fejlesztéseket kell megvalósítani a következő évek során. Bízunk benne, hogy a Danube InGrid jó példaként bátorítani fog még több projektgazdát hasonló pályázatok benyújtására, hiszen az európai források becsatornázása jelentős anyagi terhet vesz le a magyar fogyasztók válláról." 
 
Az E.ON a program keretében 132 kV-os távvezetékeket és okoshálózati elemeket telepít, valamint alállomás rekonstrukciót és építést végez. Az energiacég mikroállomásokat is létesít, az elsőt Öttevényen, valamint bővíti a Székesfehérvár-Dél alállomást. Ezen túlmenően a hálózat megerősítésének érdekében két hosszabb távvezetéket épít, így növelve tovább az ellátásbiztonságot és a megújuló energia hálózati felvevőképességét a teljes Észak-Dunántúlon és Nyugat Szlovákiában.
 
A projekt székesfehérvári vonatkozásáról Lehrner Zsolt alpolgármester beszélt a tájékoztatón: „Székesfehérvár napjainkban Magyarország egyik legjelentősebb és legnagyobb gazdasági központja. A várost földrajzi elhelyezkedése, a közlekedésben betöltött szerepe és gazdasági adottságai a régió egyik legdinamikusabban fejlődő térségévé tette. Az ország tíz legnagyobb cége között négy fehérvári is található. A város sokrétű iparszerkezetét az itt működő hét ipari park és a közel 12 ezer vállalkozás adja. A feldolgozóipar és a gépgyártás miatt különösen nagy energiafelvételi igény is jellemzi Székesfehérvárt. Éppen ezért üdvözöltük, hogy részt vehetünk a Danube InGrid projektben, mint pilotváros, hiszen ez a város számára sokkal biztonságosabb energiaellátást ad majd. Ezzel az infrastrukturális fejlesztéssel a jövőben még vonzóbb feltételeket tudunk majd kínálni a városba települni vágyó cégek és beruházások számára.” Az alpolgármester kiemelte még, hogy a városnak egyéb közép- és hosszútávú beruházási tervei is vannak, amelyek a lakosságot érintik. A közeljövőben például egy tucat elektromos busszal szolgálják majd ki a tömegközlekedési igényeket. „Az áramhálózat-fejlesztés lakossági szempontból is nagyon jelentős, hiszen a déli összekötő út építése egy teljesen új városrész kiépítésére is lehetőséget biztosít majd.”
 
A fejlesztések alapot teremtenek a régió gazdaságának további fejlődésére, rugalmas és gyors energiaellátást kínálva az új beruházások és ipari létesítmények számára, továbbá gyorsítva a lakosság növekvő villamosenergia-igényének ellátását.
 
 
 
 
A tájékoztatón készült fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
fotó: Molnár Artúr
szöveg: E.ON, valamint Torma Kinga Regina (ÖKK Fehérvár)
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.