Székesfehérvári Királyi Napok programjai augusztus 20-21-22-én, pénteken, szombaton és vasárnap

2021.08.19. 08:35
KÖZLEMÉNY - 2021. augusztus 19. (csütörtök)
 
 
 
 
 
Szent István király ünnepén, augusztus 20-án, pénteken kezdődik a Székesfehérvári Királyi Napok záró hétvégéje. A hagyományos ünnepi programok szentmisével kezdődnek, a Nemzeti Emlékhelyen délután lesz tiszteletadás az államalapító király szarkofágjánál, majd pedig Ünnepi közgyűlés kezdődik a Fehérvári királyok menetének felvonulóival együtt. Már a délelőtti óráktól középkori hangulatot ölt a Belváros és a Zichy liget, a Koronázási Ünnepi Játékok hagyományőrzőivel, régizenei együtteseivel, piaci-városi forgatagával, lovagi tornával, ágbogozó játékkal és számos családi foglalkozással. A nagyszínpadi rendezvények között az István, a király koncert keresztmetszetet és fesztiválzáró néptáncestet is megnézhet a közönség.



A Székesfehérvári Királyi Napok összművészeti programsorozat záró hétvégéje Szent Istvánnak, az államalapító királynak az ünnepén, augusztus 20-án, pénteken veszi kezdetét. A Szent Imre-templomban 10.30 órától Spányi Antal megyéspüspök celebrálja a Szent István-napi ünnepi szentmisét, és áldja meg az új kenyeret. A hagyományos ünnepi programok 17 órakor a Nemzeti Emlékhelyen tiszteletadással folytatódnak Szent István szarkofágjánál. Közben megérkezik a Belvárosba a Fehérvári királyok menete: a történelmi óriásbábok, a hagyományőrzők a Zichy ligettől egészen a Szent István térig vonulnak. A téren rendezett Ünnepi közgyűlésen beszédet mond, és Székesfehérvár kitüntetéseit dr. Cser-Palkovics András polgármester adja át. Az államalapító király ünnepének programjai este a Zichy-színpadon érnek véget: a közönség 21 órától hallgathatja meg az István, a király koncert keresztmetszetet, ami látványos, modern megszólalású produkció lesz, a címszerepben Feke Pállal.

Az ünnepi hétvége egyik legkedveltebb családi programja a Koronázási Ünnepi Játékok történelmi kisfesztiválja. A Belváros hamisítatlan középkori hangulatot ölt augusztus 20–22-e között, a pezsgő piaccal, hagyományőrzőkkel, látványos és színvonalas bemutatókkal, régizenei együttesekkel. A gyerekek idén is kipróbálhatják, milyen lehetett egy lovagi torna, lesz Árpád-házi Ágbogozó játék nyomozással, matricagyűjtéssel, főszerepben a királyi óriásbábokkal, és számos kreatív játékot, kézműves foglalkozást is kínál a Zichy liget.  A KÜJ esti belvárosi látványosságai között épületfényfestés, interaktív kirakós játék és 3D épületvetítés is szerepel, szombaton pedig a Circum Aurora légi tűzszínház tagjai tartanak bemutatót a Zichy liget szélén.

Az 1278. augusztus 26-án lezajlott morvamezei csatát viszik színpadra, azaz egy száz négyzetméteres sakktáblára a Székesfehérvári SzC I. István Technikum diákjai: augusztus 21–22-én, szombaton és vasárnap 19 órakor a Nemzeti Emlékhelyen csap össze a világos és a sötét sereg, Matuz János dramaturgiája és rendezése alapján. A három király csatáját 19 órától lehet megnézni.

A Zichy-színpad pedig a Táncünnepnek, az Alba Regia Táncegyüttes fesztiválzáró estjének ad helyet. A mozirajongókat a Városháza díszudvarába várják, a kertmozisorozatban egy Oscar- és európai filmdíjas dán filmmel és egy amerikai romantikus vígjátékkal. A Vörösmarty Színházban pedig az ünnepi hétvégén is látható lesz egy kiállítás, fotóválogatás a bábkészítő táborok legjobb pillanataiból, valamint egy tárlat az elmúlt nyolc év szertartásjátékainak jelmezeiből.

A programsorozat részeként a Városháza is megnyitja kapuit a látogatók előtt, szombaton dr. Cser-Palkovics András polgármester vezetésével is indul csoportos épületlátogatás.

Az SZKN programjairól a Székesfehérvári Királyi Napok 2021 (szekesfehervar.hu) oldalon lehet tájékozódni.  

 

 

                                       

Szöveg: Fraller Ildikó

 

 

 

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.