Történelmi hadijáték nap

2021.09.08. 15:38
KÖZLEMÉNY - 2021. szeptember 8. (szerda) 
 
 
 
 

Historikum címmel történelmi hadijáték napot szerveznek szeptember 11-én, szombaton. A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárában 10 és 17 óra között nyolc asztalon mindenki kipróbálhatja „hadvezéri” képességeit.


Jó stratégiára, történelemtudásra és játékos kedvre van szüksége a történelmi hadijáték napra érkezőknek szombaton. A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárában szeptember 11-én 10 és 17 óra között nyolc asztalon mindenki kipróbálhatja „hadvezéri” képességeit.

Az ókori hadszintéren numidiai harcosok csapnak össze a Római Birodalom légióival, a kora középkorban egy viking–angolszász ütközet résztvevői lehetünk, míg egy környékbeli csatában, az 1601. évi sárréti török–magyar összecsapásban is kipróbálhatjuk tudásunkat. A negyedik asztalon az 1631-es breitenfeldi csata helyszínére „utazhatunk”, ahol a harmincéves háború egyik összecsapását tekinthetjük meg és próbálhatjuk ki, míg az ötödik asztalon az 1848-as pákozdi csatát játszhatjuk újra.

Az első világháború után érdeklődők a keleti frontra tehetnek időutazást, ahol az osztrák-magyar csapatokhoz érkező német tábornok látogatását zavarják meg az orosz cár csapatai. A hetedik asztalnál a II. világháborúba, egy 1945 eleji német és amerikai csapatok közötti harcba cseppenhet az időutazó, a nyolcadik helyszínen a tankok és harcjárművek szerelmesei a World of Tanks társasjátékot próbálhatják ki.

Lehetőség lesz a harmincéves háború fegyvereit megszemlélni és megismerni egy „igazi” flamand muskétással egyetemben. Ezen a napon, a bátor időutazók közel 2000 év történését élhetik meg egy helyszínen.

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.