Emlékkonferenciával tisztelgett a 100 éve született Fitz Jenő régészprofesszor, egykori múzeumigazgató előtt a Szent István Király Múzeum – ezzel a rendezvénnyel folytatódott a 2021-es Fitz emlékév programsorozata. A tervek szerint az esztendő végén még egy tudományos tanácskozást szerveznek, és folytatódik online a Múzeumi beszélgetések című sorozat is.
 
Méltó módon emlékezik 2021-ben egykori legendás igazgatójára, Fitz Jenő tudós régészre a Szent István Király Múzeum. A jubileumi programsorozat keretében régészeti tudományos konferenciát rendeztek ma a Városházán, az eseményt online is közvetítették. Az előadók között elsősorban régészek szerepeltek, illetve olyan fiatalok, akik Fitz Jenő korábbi tudományos tevékenységéhez szervesen kapcsolódó tudományterületeket kutatnak.  

A résztvevőket elsőként dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte, mint fogalmazott Fitz Jenő hivatást, életutat választott, melyet becsületesen, nagy alázattal és szeretettel végigdolgozott, emberileg és szakmailag is példát mutatott. „A Városházán rendezett konferenciával fejezzük ki tiszteletünket, és emlékezünk meg megyénk és városunk díszpolgáráról, aki közel négy évtizeden keresztül dolgozott vezetőként. Egy szakmacsoporttal foglalkozni és a kultúrának egy meghatározó intézményét irányítani ilyen hosszú ideig, bizony nagy kihívás, amivel ő eleganciával, úriemberként nézett szembe! Nem véletlen, hogy egykori pályatársai, kollégái ma is nagyon pozitív jelzőkkel illetik őt!” – fogalmazott a városvezető.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója kiemelte, hogy Fitz Jenő 36 éven keresztül volt múzeumigazgató, nagyon fiatalon, huszonéves korában került ebbe a pozícióba. Egy mindössze 3 fős intézményből olyan múzeumot sikerült létrehoznia, amely európai és nemzetközi hírű tudományos műhellyé alakult. Nála indultak el az 1960-as években a kiállítások, ő alapozta meg az Alba Regia Évkönyvet, ami a mai napig a múzeum első számú kiadványa. A Múzeum célja, hogy visszatérjen arra az ösvényre, amit Fitz Jenő elkezdett és kialakított csaknem négy évtizeden át.

Kovács Loránd Olivér, a Szent István Király Múzeum – Gorsium Régészeti Park vezetője arról beszélt: Fitz Jenő neve szinte mindenki számára egyenlő Gorsiummal, ez valóban így is van. Azonban ő nem egy hely, a lényeg az ő szellemisége és annak továbbvitele.

Az előadásokat Kovács Loránd Olivér kezdte, aki a régészeti parkok jelentőségéről, valamint a Gorsiumi Régészeti Park és Szabadtéri Múzeum történetéről, átalakításairól beszélt, az 1960-as évektől egészen napjainkig, figyelembe véve a tudományos szempontokat és a látogatói igényeket is az egyes korszakokban. A további előadások Gorsium feltárásához, műemlékeinek bemutatásaihoz, temetkezési szokásaihoz kapcsolódtak, illetve szó volt Csókakő legújabb kutatási eredményeiről, hiszen Fitz Jenő munkássága erre a kis Fejér megyei településre is kiterjedt.

A régészprofesszor tudományos tevékenysége olyan hatalmas, hogy a mai konferencia nem tudott arról teljes képet adni. Ezért a Múzeum év végén még egy tudományos emlékülést tervez, ahol a régészeten kívül más tudományterületek is szerepet kapnak a művészettörténettől a történettudományon át a néprajzig. Ezen kívül a Fitz100 programsorozat keretében tervezik folytatni a Múzeumi beszélgetések című online sorozatot, melyben pályatársak, barátok, kollégák mesélnek Fitz Jenőről és a hozzá fűződő emlékeikről.
 
A csütörtöki konferencia előadásai visszanézhetőek a város Youtube-csatornáján.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.