Az ünnep történelmi hátterét Eszter könyvéből ismerhetjük meg, amely szerint időszámításunk előtt 470-örül Áhásvéros, azaz görögül Xerxes király uralkodásának idejében az ámálék népből származó főminiszter, Hámán el akarta pusztítani a Perzsa Birodalom minden zsidó lakóját. Azonban a zsidó Mordeháj és unokahúga, nevelt lánya, Eszter meghiúsította Hámán gonosz tervét és megmentette népét a pusztulástól.
Purimkor ünnepi lakomát, azaz mistét tartanak és díszes étkezéssel ünneplik meg a szabadulást. Ezeken a lakomákon bort is ittak, és a bölcsek szerint ilyenkor „Minden ember köteles annyi bort inni, hogy ne tudjon különbséget tenni az átkozott Hámán és az áldott Mordeháj között!” -írja a Talmud
A Székesfehérvári Zsidó Hitközség Purimi ünnepi rendezvényén a közös imádkozás és a Purimi csodáról szóló Eszter könyvének felolvasása előtt Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntötte a város nevében a város zsidó közösségét. Mint fogalmazott, az ünnepet fényesebbé és méltóbbá teszi az a tény, hogy 2021 óta városunknak ismét van rabbija, ezzel is gazdagítva Székesfehérvár hitéletét. Sokak számára öröm, hogy a több évtizede nem, vagy nyilvánosan nem gyakorolt zsidó ünnepek újból megjelentek városunkban. „Kívánom, hogy vidámsággal, békességben teljen Purim ünnepe” – mondta Fehérvár alpolgármestere.
Darvas Istvánt, Székesfehérvár rabbiját kérdeztük az idei Purimról
A zsidóság ünnepei közül a Hanuka talán a legismertebb itthon és világszerte, de a Purim a zsidó közösségek egyik legvidámabb napja.
A Hanuka az utóbbi néhány évtizedben tényleg az egyik legnépszerűbb. A Purim egy olyan örömünnep, ami szintén nagyon népszerű a zsidó közösségeken belül. Sokan tévesen úgy tekintenek rá, mintha valami háborús sikert ünnepelne ilyenkor a zsidóság, hiszen Eszter könyvének elbeszélése végső soron egy sikeresen megvívott háborúban teljesedik ki, de ennél jóval többről van szó. A legfontosabb üzenete az ünnepnek azonban az: jóideje már, hogy az emberiség és Isten között speciális a viszony. Isten nem látványos csodákkal avatkozik bele a történelem menetébe, hanem időnként csak alkalmas embereket küld, akik egy nehéz helyzetben képesek arra, hogy megfordítsák az események menetét. Ebben a történetben Eszter királynő és az ő rokona, Mordeháj volt, akik megfordították az eseményeket. Az embernek pedig - legyen bármely felekezethez tartozó – arra kell törekednie, hogy észrevegye Istent az események mögött.
A Purim, melyben erre emlékezünk, mégis a legboldogabb ünnep.
Eszter könyve parancsba adja azt, hogy a Purimot úgy ünnepeljük meg, hogy az kifejezetten az örömnek a napja legyen és a zsidó közösségek mindig igyekeznek ennek eleget tenni. Természetesen a szabadulásnak az öröméről és annak a reménynek az öröméről van szó, ami a zsidó életnek egy elengedhetetlen része volt az elmúlt évezredekben és ma is az. Akkor, amikor baj van, lehet abban reménykedni, hogy ez változni fog és Isten beavatkozik, segíteni fog.
2022-ben mit üzenhet a Purim?
Tulajdonképpen azt üzeni, hogy azok, akik egy másik népcsoportnak az üldözését, pusztítását tűzik ki célul, azok tudnak ugyan nagyon sok fájdalmat és nehézséget okozni, de nagyon úgy tűnik a történelmi tapasztalatok alapján, hogy ezek a törekvések mindig elbuknak.
A Székesfehérvári Zsidó Hitközség Purim ünnepén Koltai Róbert Jászai Mari-díjas színművész mellett fellépett Klein Judit énekesnő, a magyar zsidó zenei világ autentikus előadója, Gerendás Péter Liszt Ferenc-díjas zenész, zeneszerző és Neumark Zoltán nemzetközileg elismert zongora- és előadóművész is.
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
Szöveg és fotók: Bácskai Gergely
