Éremünnep rengeteg résztvevővel – 35. alkalommal rendezték meg az Alba Regia Éremgyűjtő Találkozót

2022.05.09. 08:30
KÖZLEMÉNY - 2022. május 9. (hétfő) 
Kralovánszky Alán régész tiszteletére adtak ki új érmet.    Galéria  
 
 
 
 
 
Vasárnap a Szent István Művelődési Házban került sor a 35. Alba Regia Éremgyűjtő Találkozóra,  amelynek keretében bemutatták a "Fehérvári nagyjaink” éremsorozat tizedik – Kralovánszky Alán régész előtt tisztelgő – darabját is. A börzére a pandémia miatti több éves kényszerszünet után rengetegen jöttek el, hogy végre élhessenek gyűjtőszenvedélyüknek. Közel 400 fő részvételével zajlott a szabad éremcsere és újabb taggal bővült a Fehérvári Nagyjaink éremsorozat is.

Óriási érdeklődés mellett zajlott vasárnap a Szent István Művelődési Házban a 35. Alba Regia Éremgyűjtő találkozó, amelynek ideje alatt közel 140 asztalon 400 fő részvételével zajlott a szabad éremcsere. A találkozót izgalmas előadások is tarkították, elsőként Szabó Zoltán építészettörténész előadását hallhatták az érdeklődők „Mentorom: Kralovánszky Alán” címmel. Az előadás a "Fehérvári nagyjaink" éremsorozat legújabb darabjához kapcsolódott: az érme ezúttal tisztelgés a székesfehérvári ásatásokat hosszú éveken keresztül vezető Kralovánszky Alán régész előtt abból az alkalomból, hogy 50 éve fejeződött be a romkerti ásatások – az ő nevéhez köthető – harmadik szakasza.

A 35. Alba Regia Éremgyűjtő Találkozó megnyitóján Igari Antal, a MÉE Fejér Megyei Alba Regia Szervezetének elnöke örömét fejezte ki, hogy a dolgok visszatérnek a normális kerékvágásba, hiszen utoljára 3 éve voltak ebben a körben: a 2020-as és 2021-es találkozó elmaradt.  Elmondta, hogy úgy tűnik ismét otthonra leltek a Szent István Művelődési Házban, hiszen régi-új helyük ez az épület: 1995-ben voltak itt utoljára és 27 évvel később tértek ide vissza.

Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntőjében megemlékezett arról, hogy a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Fejér megyei Alba Regia szervezete idén 54 éves és fennállásuk alatt kiemelt helyet foglal el az idei év. "Nem csak azért, mert idén két év szünet után végre személyesen találkozhatnak a numizmatikusok és az érdeklődők, hanem az idei 2022-es jubileumi évfordulók okán is! 800 éve adta ki II. András királyunk az Aranybullát, 50 éve fejeződött be a fehérvári Romkert, Koronázási és temetkezési bazilika régészeti feltárásának III. üteme, az akkor 1000 évesnek gondolt városalapítással egybekötve." Székesfehérvár alpolgármestere kiemelte, hogy ehhez kapcsolódóan emlékérem veretésével az idén folytatja az egyesület a „Fehérvári nagyjaink" éremkibocsátásának sorozatát, amelyet 2013-ban indított el és azon nagyjainkat mutatja be, akik sokat tettek Fehérvárért, annak kulturális fejlődéséért.

"A város önkormányzata külön köszönetét fejezi ki azért a kezdeményezésért és munkásságért, amelyet a Szent István Király Múzeum Királyok és Szentek kiállításához kapcsolódóan a Szegedi Éremverdével közösen készített a Székesfehérváron koronázott és eltemetett királyaink úgynevezett bronztányér sorozata fogadja a látogatókat a felújított múzeum új fogadócsarnokában. A numizmatika, mint a történelem egyik segédtudománya és ennek művelője A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Fejér megyei Alba Regia szervezete ezzel is szolgálja városunk kiemelkedő történelmi szerepének széleskörű ismertetését, népszerűsítését, jelentősen hozzájárul a ’Fehérváriság-tudat’ elmélyítéséhez."
– fejezte ki köszönetét Székesfehérvár alpolgármestere.  

Csóka Ferenc
, az MÉE elnöke köszöntőjében az újkori numizmatika fővárosának nevezte Székesfehérvárt, hiszen egyedülálló dolog, hogy évenként emlékérmet adjanak ki egy városban. "Székesfehérvár az a város, ahol nemcsak nagy létszámú gyűjtőtársadalom van, hanem ilyen nagyszabású vállalkozásokat is végrehajtanak" - fogalmazott Csóka Ferenc.

Az érme-ünnep Szabó Zoltán előadásával folytatódott, aki Kralovánszky Alánra emlékezett. Szabó Zoltán, Kralovánszky Alán egykori kollégájaként és szellemi örököseként a középkori építészetnek és Szent István bazilikájának avatott szakértője. Szubjektív hangvételű előadásában felidézte azt a különleges, szinte apa-fiú kapcsolatot, amely mentorához fűzte. Előadásában Kralovánszky Alán olyan életszakaszairól is szólt, amelyek kevésbé ismertek az utókor számára: például arról, hogy 1957-ben koholt vádak alapján börtönbe zárták és tudományos pályafutása könnyen kettértörhetett volna, ha nem segítették volna olyan igaz barátok, mint Fitz Jenő, az István Király Múzeum igazgatója.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.



 

 

Szöveg: Gáspár Péter

Fotó: Simon Erika

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2022 Május
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.