Ingyenes programok az Emlékhelyek napján

2022.05.11. 12:55
KÖZLEMÉNY - 2022. május 11. (szerda) 
Szombaton várják az érdeklődőket
 
 
 
 
 
 

Középkori élő sakk, hagyományőrzők bemutatója, játékos ismeretterjesztő és kézműves foglalkozások családoknak, gyerekeknek, szakmai előadások az egykori koronázótemplomról, a helyhez illő muzsika és különleges, fényjátékkal kísért vezetés a romok között – május 14-én, szombaton minden korosztály számára kínál érdekes programot a Nemzeti Emlékhely a belvárosban.


A Nemzeti Örökség Intézete hat évvel ezelőtt kezdeményezte, hogy a Kulturális Örökség Napjai és a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz hasonlóan nemzeti és történelem emlékhelyeinknek is legyen egy programnapja, amely felhívja a figyelmet értékeinkre. Székesfehérvár a kezdetektől csatlakozott a kezdeményezéshez, idén is kinyílik a Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkert kapuja, hogy minél többeknek legyen lehetőségük megismerkedni az egykori koronázótemplom történetével.

Szent István és II. András óriásbábjai fogadják a rendezvényre érkező vendégeket május 14-én, szombaton délelőtt. A Nemzeti Emlékhelyen 10 órakor kezdődik az első program: Biczó Piroska régész több mint 10 éven át folytatott ásatásokat az egykori királyi bazilika területén. Az általa vezetett séta keretében a látogatók megismerkedhetnek a közel 1000 éves templom történelmi múltjával. Mit rejtegetnek számunkra a királyi bazilika csontvázai? – teszi fel a kérdést Libor Csilla ismeretterjesztő előadásának címében: a Szent István Király Múzeum antropológusa rendhagyó módon igyekszik átfogó képet adni az érdeklődők számára az eddigi kutatások eredményeiről délután öt órától. Napnyugta után, fél nyolctól újabb különleges hangulatú tárlatvezetés kezdődik: a fényjátéknak köszönhetően színes, gótikus minták vetülnek a sötétbe burkolózó falakra, életre kel az egykori koronázótemplom.

A nap folyamán kétszer is láthatja a közönség a középkori sakkelőadást, idén – az Aranybulla-emlékévhez kapcsolódva – II. András kereszteshadjárata elevenedik meg a száz négyzetméteres sakktáblán 11 és 15 órakor. A Székesfehérvári Kulturális és Közösségi Központ művészeti intendánsa, Matuz János által írt és rendezett látványos, élőszereplős darab most is egy valódi játszma lépéseit követi, szórakoztató jellege mellett történelmi ismeretekkel is szolgál a nézőknek. Muzsikát nem csak az előadásban hallhatnak majd a látogatók: a Musica Historica együttes a 12–13. század zenéjéből ad ízelítőt egy órakor és négy órakor is, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttese előadásában pedig este hatkor csendülnek fel a hely szakrális jellegéhez illő zeneművek.

A történelmi öltöző, ahol a viseleteket felöltve kicsik és nagyok is visszarepülhetnek az időben, este hatig nyitva tart. A kézműves foglalkozásokon királyi és királynői medált, kódexet, iniciálét készíthetnek az érdeklődők. Az interaktív idegenvezetés ügyességi és ismeretterjesztő feladatokkal hozza közelebb a Nemzeti Emlékhely és az Árpád-ház korszakának történetét a gyerekekhez, aki a lovagi tornapályán is kipróbálhatják magukat, a koronázási lakoma pedig rejtvények, játékos feladatok segítségével ismerteti meg a résztvevőket a középkori ételekkel, fűszerekkel, étkezési kultúrával. A Magyar Királyi Kardforgatók Rendjének tagjai egész nap várják azokat, akik kíváncsiak a harcosok középkori öltözetére, fegyvereire, kettőkor és fél ötkor bemutatót is tartanak a tradicionális íjak, számszeríjak, hajítófegyverek és a közelharcban használt fegyverek „működéséről”, de a bátor vállalkozóknak arra is lesz lehetőségük, hogy maguk is kipróbálják azokat.

Az Emlékhelyek napjának minden programja ingyenes.


Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.