Daru a tizediken - a Kodolányi Egyetem történetét feldolgozó könyv jelent meg

2022.06.08. 15:30
KÖZLEMÉNY - 2022. június 8. (szerda) 
Az 1992-től 2002-ig tartó időszakról szól a kiadvány.    Galéria
 
 
 
 
 
 
 
Fennállásának 30. évfordulóját ünnepli idén a Kodolányi János Egyetem, ennek kapcsán ma könyvbemutatóra került sor Székesfehérváron. Elekes-Szentágotai András „Daru a tizediken” címmel dolgozta fel az első – 1992-től 2002-ig terjedő - évtizedet az intézmény történetéből.

Az izgalmas könyvben olyan fejezetek is helyet kaptak, mint a főigazgató-váltások történetei és utóélete, a klónozott szerződések ügye, az integrációs botrány, vagy a Jandala-ügy.

Az eseményen elsőként Csurgai-Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója mutatta be a kötetet, kiemelve, hogy önmagában az intézménytörténet is, mint a történetírás egy szakága érdekes műfaj, de amikor a Kodolányi János Egyetem történetéről van szó, akkor a várostörténet egy fejezetét is megírta Elekes András. „A várostörténet és egy székesfehérvári intézmény története nem választható szét. Amikor Székesfehérvár monográfiájának első kötetét megírták a történészek, mindig intézménytörténetet is kellett írni.” - hangsúlyozta Csurgai Horváth József, aki felidézte azt is, hogy a Kodolányi alapításakor egy nehéz helyzetbe került város keresett új víziókat, új szerepköröket: „Rendkívül súlyos időszak volt ez Fehérvár történetében pusztító munkanélküliséggel és gazdasági nehézségekkel. Az a vízió, amit Balsay István csapatával kidolgozott, valójában új szerepkört alakított ki a városnak és ennek során került sor az intézményrendszer fejlesztésére is. Ez nagyon fontos, hiszen a felsőoktatási intézmények hiánya Székesfehérváron régi keletű probléma volt.”

A kötet szerzője, Elekes-Szentágotai András felidézte, hogy 2019-ben beszélgetett először Szabó Péterrel a könyvről.

A szerző bevallása szerint az intézménytörténet írása akkor egyet jelentett számára a PR-al, azzal pedig nem volt hajlandó foglalkozni, így egy időre "jegelték" a témát. Azután újra előkerült az ötlet és amikor Szabó Péter azt mondta, hogy ő történészként viszonyul ehhez a munkához, akkor sikerült megállapodniuk. „Prekoncepció nélkül kezdtem neki a munkának, viszont nehezen tudtam elfogadni azt, hogy volt egy fiatal intézmény, amelyik látványosan fejlődött, komoly pozíciókat foglalt el és a történetének első 10 éve mégis a hangos botrányokról szólt. Különös ellentmondás volt, hogy egyre több volt a hallgató és a Kodolányi népszerűsége is egyre nőtt eközben.” - mondta el Elekes András, aki könyvében feltérképezi a kor botrányainak krónikáit is, mint például az integrációs botrány, vagy a Jandala-ügy. A könyvben megszólal Rockenbauer Lajos is, aki Szabó Péterrel együtt alapította a Kodolányit.

A könyv felelős kiadója, Dr. Szabó Péter rektor a könyvbemutatón arról is szólt, hogy Elekes Andrással egyetértettek abban, hogy ezt a könyvet „történészi objektivitással” kell megírni, mert csak akkor van értéke.

„A könyv szereplői azok az emberek, akik itt dolgoztak, vagy itt tanultak, de nem róluk, nem rólunk szól, hanem a fiatal magyar demokráciában egy kreativitástól, innovációtól fűtött intézményről. Nyilán a következő kötetekben benne lesz az is, hogyan válik egyre inkább a magyar felsőoktatás részévé a Kodolányi, és hogy ennek ellenére hogyan tudtak megmaradni bizonyos problémáink a mai napig.” - fogalmazott a rektor.

A Kodolányi János Egyetem (akkor még főiskola) első, 1992-től 2002-ig terjedő évtizedét feldolgozó könyv hamarosan elérhető lesz online formátumban is.



A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.



 

Szöveg: Gáspár Péter

Fotó: Bácskai Gergely

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.