Többszáz egykori és jelenlegi tanítvány, az Alba Regia Vegyeskar és a Tilinkó zenekar tagjai köszöntötték ma Kneifel Imrét. A Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóját nyugdíjba vonulása alkalmából egy rövid műsorral lepték meg az iskola tanévzáró ünnepségét követően.
Pénteken kora este Kodályos gyermekek és szüleik érkeztek a Béke térre, hogy a hagyományokhoz hűen ünnepség keretében zárják le a 2021/2022-es tanévet. Kneifel Imre igazgató köszöntőjében értékelte az elmúlt esztendőt, átadta a kitűnően tanuló, valamint a különböző versenyeken szép eredményt elért diákoknak a jutalmakat, majd jó pihenést és tartalmas nyári szünetet kívánva zárta beszédét. A nyugdíjba vonuló igazgató, aki pedagógusként 45. tanévét zárta, ekkor még nem is sejtette, hogy hamarosan megelevenedik a múlt.
Ugyanis ugyanebben az időben, a Béke tér másik oldalán, a játszótéren egyre több egykori kodályos gyülekezett, boldogan üdvözölve rég nem látott barátját, osztálytársát. Több mint százan érkeztek az első hívó szóra, hogy Imre bácsit énekszóval köszöntsék. Mint mondták, ő nem „csak” pedagógus: emberséget, tiszteletet tanultak tőle. Azt, hogyan kell egy közösségben élni, egymásért tenni, megbecsüléssel fordulni a társak felé. „Nemcsak énekre, hanem az életre tanított bennünket!” – mondták. Egy 2014-ben végzett osztály tagjaival beszélgetve megtudtuk azt is, visszaemlékezve az iskolában és az énekkarban töltött évekre, jól tudják alkalmazni saját gyermekeiknél is az odafigyelő, megengedő, de a kellő időben megfelelő szigorúságú nevelést, jó sok humorral fűszerezve. Az egykori diákok, kollégák, zenésztársak az évzáró ünnepség végén zenekari kísérettel előlépve énekelték el az A csitári hegyek alatt…. kezdetű népdalt, majd Kodály Esti dalával köszöntötték az igazgatót, aki igencsak meghatódott.
Kneifel Imre 1993-ban lett a Kodály Zoltán Általános Iskola, majd az intézmény 1996-os, Béke Téri Általános Iskolával történt fúzióját követően az összevont intézmény igazgatója. Intézményvezetőként zeneszerető, intelligens emberek kinevelését tartotta legfontosabb feladatának, de művészként is részese a város kulturális életének: az Alba Regia Vegyeskar karnagyaként és a Tilinkó zenekar tagjaként is ismert. Az intézmény sokszor került válságos helyzetbe, de végül sikerült olyan utat találni, hogy megmaradjon a kodályi hagyományok őrzőjének.
Igazgatóként stabil tantestületet vezetett, szíve-lelke maga az ének-zene volt. Vezetőként mindig emberséges volt, kollégáit hagyta nyugodtan, csendes közegben dolgozni. Amire kiemelt figyelmet fordított, az a megbecsülés és a tisztelet a gyerekek és a felnőttek iránt egyaránt. Az iskolán túl szívügye volt a Fehérvári Ének kórusfesztivál, valamint a „Szállj elő, zöld ág” néptánccsoportok találkozója. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségében (KÓTA) a Tanácsadó Testület tagjaként képviseli szakmáját.
