Mária-képek a kortárs zenében

2022.08.02. 08:30
KÖZLEMÉNY - 2022. augusztus 2. (kedd)

Folytatódik a Zene-Szó koncertsorozat 
 
 
 

Izgalmas tematikával készül Dobri Dániel és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar a Zene-szó kamarakoncert sorozat következő alkalmára. Az augusztus 6-án, szombaton 18 órakor az Egyházmegyei Múzeum udvarában kezdődő est központi témája a veszteség és a hiány. Az elhangzó kortárs műveken és gregorián énekeken keresztül a zene nyelvén értelmezik újra Szűz Mária alakját és személyiségét.


Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar szakrális kamarakoncertjének központi témája a veszteség és a hiány. Ezt az érzést járják körbe olyan kortárs műveken és gregorián énekeken keresztül, amelyek a zene nyelvén értelmezik újra Szűz Mária alakját és személyiségét. Az Egyházmegyei Múzeummal közösen rendezett koncerten olyan komponisták munkásságába nyerhet betekintést a közönség, mint Arvo Part, aki a kortárs egyházzene legkiemelkedőbb képviselője és egyben korunk legkeresettebb zeneszerzője a filmzene területén is, vagy Hildegard von Bingen XI. századi apáca-zeneszerző, aki az európai zenetörténet első ismert női komponistája.

A műveket az ARSO művészei: Bujtor Balázs (hegedű), Fehér–Salánki Teodóra (hegedű), Kiss Katalin (brácsa), Lakatos Sára (cselló) és Rajk Judit énekművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagja szólaltja meg. Házigazda Dobri Dániel, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kortárs művészeti vezetője.

A koncert múzeumi belépővel látogatható, minden érdeklődőt szeretettel várnak!

 

                                                              - Vége -

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2022 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.