Mozarttal kezdi idei kőszínházi sorozatát az Alba Regia Szimfonikus Zenekar

2022.08.31. 14:30
KÖZLEMÉNY - 2022. augusztus 31. (szerda) 
 
 
 

A szabadtéri évadnyitány után szeptember 5-én a kőszínházi hangversenysorozatát is megkezdi az Alba Regia Szimfonikus Zenekar. A jövő hétfői esten Mozart kerül a középpontba. Jegyek a Zenekar Vörösmarty Színházban működő jegyirodájában válthatók.

 

A 2022/23-as szezon első nagyzenekari hangversenyén Mozart műveit szólaltatja meg az Alba Regia Szimfonikus Zenekar szeptember 5-én, a Vörösmarty Színházban. Nyitószámként az életmű utolsó nagy színpadi remeke, az 1791-ből való Varázsfuvola népszerű nyitánya csendül fel, majd az 1782–83-ban komponált első bécsi zongoraversenyek egyik pompás reprezentánsa, a C-dúr zongoraverseny (KV 415) következik Lőwenberg Dániel zongoraművész, a Salzburgi Mozarteum tanárának előadásában. A programot az európai zene történetének egyik legnagyobb remekműve, az 1788-ban készült drámai „Nagy” g-moll szimfónia (KV 550) zárja – az Alba Regia Szimfonikus Zenekar ezzel teljessé teszi a „Triptichon”, vagyis az utolsó három nagy Mozart-szimfónia előadásának tavaly megkezdett sorozatát. A hangversenyt az együttes művészeti vezetője, Dobszay Péter Junior Prima-díjas karmester dirigálja a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.

 

A koncert az eddigi években ismert Farkas Ferenc Hangversenybérlet égisze alatt, de mint önálló előadás valósul meg, így a koncertre jegyeket is lehet váltani a Zenekar Vörösmarty Színházban működő jegyirodájában hétfőtől péntekig 10–18 óráig.

 

 

                                                                                    -VÉGE-

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.