Sodró erejű, tiszta célú forradalom – ünnepi állománygyűlés a negyvenhármasoknál

2022.10.20. 12:30
KÖZLEMÉNY - 2022. október 20. (csütörtök) 
 
 
 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 66.évfordulója alkalmából rendezett ünnepi állománygyűlést csütörtökön az MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred. Az ünnepségen Vokla János, az ezred parancsnoka mondta el ünnepi gondolatait, majd több, mint negyven fő kapott elismerést, kitüntetést és előléptetést a negyvenhármasoknál. 


A csapatzászló fogadásával és a Himnusz felcsendülésével vette kezdetét az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján tartott ünnepi állománygyűlés az MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezrednél. Ezt követően ünnepi és zenekari műsor következett Szabó Miklós Bence és az MH Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar közreműködésével, Ruff Tamás karnagy vezényletével. 

Ünnepi beszédében Vokla János ezredes, az MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred parancsnoka kiemelte, hogy 1956 lényege a közösség erejében, összefogásában rejlett. „Mi magyarok a jelentős pillanatokban mindig képesek voltunk összefogni hazánkért, jövőnkért. Ezt bizonyítja egész történelmünk, bárhogy is végződött egy-egy küzdelmünk. Elegünk lett az önkényből, a hazugságokból, az igazságtalanságból, véget akartunk vetni az elnyomásnak, visszaszerezni az ország függetlenségét, megállítani a magyar emberek hamis ideológiák mentén történő átalakítását. Nem akartunk közösség, gyökerek és hit nélküli országgá válni.” - fogalmazott az ezredes az 1956-os forradalom és szabadságharc 66.évfordulója alkalmából. 

Az MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred parancsnoka felidézte azt is, hogy ma már tudhatjuk, hogy a szabadságharc alig két hete alatt közel 2500 magyar fizetett életével a szabadságért és a bebörtönzöttek, elítéltek, halálra ítéltek, kivégzettek és a különböző gyilkosságok áldozatai mellett óriási veszteség volt az is, hogy negyedmillió ember hagyta el az országot. 

A parancsnok beszédében „sodró erejű, tiszta célú, önbecsülésünket helyreállító” forradalomnak nevezte 1956-ot, melyet a szabad világ szemlesütve ismert el. „1956 szelleme mérce és kötelez minket, ahogy az 56-os hősök 1848 szellemében akarták formálni hazánk sorsát. Nekünk is megadatik az a történelmi lehetőségünk, hogy szellemi örökségünkkel a jelen küzdelmeit megvívjuk. A cselekvés, a vállalás a jövőnk építésének az alapja, mi katonák készen állunk tenni érte és áldozatot hozni érte.” - zárta ünnepi gondolatait Vokla János ezredes.

Az ünnepi állománygyűlésen több, mint negyven fő kapott elismerést, kitüntetést és részesült előléptetésben a negyvenhármasoknál. Az elismerések között Szolgálati Érdemjel, Altiszti-Legénységi Szolgálati Jel különböző fokozatai, Munkatárs cím, valamint Honvédségért oklevél és emléktárgy, emléklap szerepeltek. A parancsokat Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség Parancsnoka, valamint Vokla János ezredes, a negyvenhármas alakulat parancsnoka írta alá. 

Az ünnepségen részt vett dr. Petrin László, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója, Pálffy Károly, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, Schneider Istvánné, a Székesfehérvári Járási Hivatal hivatalvezető-helyettese, és Horváth Miklós Csaba önkormányzati képviselő is.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.




                                                      - Vége -




Szöveg és fotó: Gáspár Péter

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Január
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.