A Mérleg - Göncz Árpád drámája a Vörösmarty Színházban

2022.11.11. 11:30
KÖZLEMÉNY - 2022. november 11. (péntek) 
A 13-i előadás után közönségtalálkozó is lesz az alkotókkal.  
 
 
 
 
 
 
Székesfehérvárra érkezik a 100 éve született köztársasági elnök, Göncz Árpád drámája, a Mérleg. Időutazás? Szerelmi történet? Történelmi visszatekintés? Vagy egy egyszerű beszélgetés két ember – egy nő és egy férfi – között? Talán mind. Kerkay Rita rendezését Varga Mária és Zsótér Sándor kettősével november 13-án és 20-án mutatják be a Kozák András Stúdióban. A 13-i előadás után közönségtalálkozó is lesz az alkotókkal.

Egy-két bútor, pár kis szobor, néhány nipp. Mintha a nagyszüleink nappalijában lennénk. Közben ott van az egykori szerelmespár megkésett randevúja. 23 év után, rengeteg kérdéssel. Mennyiben eldöntött az életünk? Szerepet játszhat-e benne személyes akaratunk? Melyik a súlyosabb döntés: menni és új életet kezdeni, vagy itthon maradni? 23 év után, az újra találkozáskor minden megtörténhet. A folytatás vagy akár az örök búcsú is.

Kerkay Rita
februárban kapta meg a felkérést, hogy rendezze meg a Mérleget. A rendező előtt már a darab olvasásakor Varga Mária és Zsótér Sándor arca lebegett, velük képzelte el a készülő előadást: „Varga Máriával Székesfehérváron, a Vörösmarty Színházban sok előadásban dolgoztunk együtt, Zsótér Sándor pedig a Színház -és Filmművészeti Egyetemen volt az osztályfőnököm. Nagyon megtisztelő számomra, hogy igent mondtak a felkérésre, mert mindig is csodálva néztem a munkájuk. Rengeteget tanulok tőlük a próbafolyamat során és biztonságban érzem magam velük.”

Varga Mária
a szerepében egyéni és vagány. Kezébe veszi a sorsát, és életre szóló döntést hoz: „Mindkét karakter sorsa nagyon fordulatos, izgalmas és eleven, miközben nem az extrém történéseken van a hangsúly, sokkal inkább két emberi sorson. Egy rövid kapcsolat után szétszakadnak az útjaik, és évtizedekkel később látjuk viszont a figurákat, akik a maguk módján döntöttek a sorsukról. Nincs szájbarágósság, nem mondanak ki mindent a figurák, mint manapság. Fontos, hogy következményei voltak egy döntésnek, vagy bizonyos szavaknak, ami ma már nincs.” 

A Férfit alakító Zsótér Sándor egy pillanatig sem hezitált, hogy elvállalja-e a
szerepet: „Ez egy kaland. Eszembe se jutott, hogy nemet mondjak. A könyvet Gerlits Rékától és Mészáros Piroskától, a Bátorságok Könyve kitalálóitól kaptam. A nyolcvanas években írtak ilyen darabokat, másfajta, nem divatos. Két ember hosszan beszélget különösebb trükk nélkül. Nincsenek nagy fordulatok, nem egy Netflix sorozat. Én mindig félek, óvakodok kimondani egy mondatot, vagy egy szót, vagy egy szlogent, hogy ez erről vagy arról szól.”

A Vörösmarty Színház Kozák András Stúdiójában november 13-án és 20-án mutatják be a Mérleget. A 13-i előadás után Perczel Enikő beszélget Varga Máriával, Kerkay Ritával és Zsótér Sándorral.


 
 

–  Vége –


 

 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Január
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.