Kalevala-nap a Hiemer-házban

2023.03.07. 14:30
KÖZLEMÉNY - 2023. március 7. (kedd) 
 


„Emberfiát fényre juttasd” címmel a SAMPO Székesfehérvári Finnbarátok Köre a Vörösmarty Mihály Könyvtárral közösen megemlékezést szervez a Kalevala és a finn kultúra napja alkalmából. A Hiemer-ház báltermében március 8-án, szerdán 18 órakor kezdődő rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak.


Finnország egyik jeles napja február 28-a, a Kalevala és a finn kultúra napja. Ezen a napon írta alá a nemzeti eposzhoz készített előszót Elias Lönnrot néprajztudós, költő, aki körorvosként lovaskocsin és csónakon utazva vagy éppen gyalogosan gyűjtötte össze az eposz runóit, verseit. Az északi nép mitológiájának fontos eleme a levegő, a víz és a Sampo, azaz a csodamalom, aminek a megkovácsolását a fiatalszívű agg Vejnemöjnen kalandjain keresztül ismerhetjük meg. Az eposz első, nem teljes fordítását Reguly Antal készítette 1847-ben. Ezt követően öt teljes magyar fordítása készült el: Barna Ferdinánd (1871), Vikár Béla (1909), Nagy Kálmán (1972), Rácz István (1976), Szente Imre (1987).

A SAMPO Székesfehérvári Finnbarátok Köre már kilenc éve ápolja a finn-magyar barátságot, és minden évben a Vörösmarty Mihály Könyvtárral közösen emlékezik meg a finnek nemzeti eposzáról. A március 8-án, szerdán 18 órakor kezdődő eseményen A Kalevala hatása és tovább élése a finn kultúrában címmel hangzik el egy irodalomtörténeti előadás, az estet a Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI középiskolai kórusa színesíti majd. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a Hiemer-ház báltermébe.



                                                       - Vége - 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.