Beporzók és Méhek Napja vasárnap a Sóstón

2023.04.13. 11:30
KÖZLEMÉNY - 2023. április 13. (csütörtök) 
Kora délután avatják fel a beporzók rétjét és a méhészeti emlékhelyet.
 
 
 
 
 
 
Egész napos ismeretterjesztő, szórakoztató programokkal várják az érdeklődőket a Beporzók és Méhek Napján. A programra április 16-án, vasárnap kerül sor a Sóstón mézkóstolással, előadásokkal, mesemondással, kvízjátékkal, ajándéksorsolással, gyerekjátékokkal. Kora délután avatják fel a beporzók rétjét és a méhészeti emlékhelyet.

A méhek és a különféle beporzó fajok létfontosságúak a környezet megmaradása és a gazdaság fenntartása szempontjából. A kicsi, de annál jelentősebb élőlényekre, védelmükre számos fórumon igyekeznek felhívni a figyelmet. Ebből a célból rendezik meg a Beporzók és Méhek Napját április 16-án, vasárnap a Sóstón.

8.00 órától települnek ki a mézkóstoló standok a Zöld tanyára, melyet a Segesvári utca irányából lehet megközelíteni. A Sóstó Vadvédelmi Központban 9.30 órától gyülekeznek a résztvevő mézlovagok. 10.30 órakor Kiss Norbert tart előadást Beporzók – méhek élete címmel, melyet 12.00 órától kvízjáték és totó követ. 12.30 órakor Mohácsi Klaudia mézkirálynő mond mesét, majd 13.15 órakor indul a Szent István Mézlovagrend felvonulása a Zöld tanya irányába, a beporzók rétjére, ahol 13.45 órakor méhészeti emlékhelyet avatnak beszédekkel, köszöntőkkel. 14.45 órakor a kvízjátékhoz kapcsolódó ajándéksorolásra kerül sor.

Egész nap lesz mézvásárlási és -kóstolási lehetőség, gyermekjáték, méhecskés fotózás és méhészeti eszközök bemutatója. A programra ingyenes a belépés, szeretettel várnak minden érdeklődőt!

 

 

Szöveg: Havasi Tímea
 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.