Maradandó emlék – könyvtári konferencián mutatták be az Aranybulla-webarchívumot

2023.04.24. 13:30
KÖZLEMÉNY - 2023. április 24. (hétfő) 
 
 
 

Idén első alkalommal ünnepeljük az Aranybulla napját április 24-én. A jeles napon könyvtári webarchívumok készítésével kapcsolatos országos szakmai konferenciát rendeztek a Vörösmarty Mihály Könyvtár szervezésében a Hiemer-házban. A rendezvényen mutatták be az Aranybulla-webarchívumot, amellyel maradandó emléket állítottak az Aranybulla kiadásának tavalyi, 800. évfordulója és Székesfehérvár számára.

 

Könyvtári webarchivumok készítésével kapcsolatos országos szakmai konferenciát rendeztek hétfőn a Hiemer-házban, és a rendezvényre meghívták azokat a szakembereket, akik hasonló tevékenységet végeznek. A nyitó előadás keretében Drótos László mutatta be az Országos Széchényi Könyvtár webarchívumát, majd Visky Ákos László a Rákóczi-webarchívumról, Kokas Károly pedig a Karikó-archívumról beszélt a szakmai közönségnek. A rendezvényen bemutatták az Aranybulla-webarchívumot (https://webarchivum.vmk.hu/), amellyel maradandó emléket állítottak az Aranybulla kiadásának tavalyi, 800. évfordulója és Székesfehérvár számára.

 

A megnyitón Buriánné Tarró Edit, a Vörösmarty Mihály Könyvtár igazgatója felidézte az Aranybulla Emlékév eseményeit, amelyhez a könyvtár is számos rendezvénnyel járult hozzá, többek között háromfordulós kvízt állítottak össze, számos könyvtári foglalkozást tartottak az I. András király lovagrend részvételével, és helyismereti olvasótábort is szerveztek az Aranybulla-webarchívum összeállítása mellett. A Vörösmarty Mihály Könyvtár igazgatója kiemelte, hogy az Aranybulla mind a 7 eredeti példánya elveszett, de nem veszik el az emléke és az arról szóló irodalom, így őrzik és szolgáltatják a könyveket, mostantól pedig azokat információkat is, amik a világhálón találhatóak. Elmondta, hogy a webarchiválásnak már itthon is gazdag története, múltja van, ezért az országos konferenciára azokat a szakembereket hívták meg, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek hasonló tevékenységekben.

 

Az eseményen részt vett Lehrner Zsolt alpolgármester is, aki köszönetet mondott a Vörösmarty Mihály Könyvtár munkatársainak az elmúlt hónapokért, amikor csökkentett nyitvatartással, nehéz körülmények között kellett helytállniuk. Felidézte, hogy napra pontosan egy évvel ezelőtt ünnepelte Székesfehérvár az Aranybulla kiadásának 800. évfordulóját, amire nagyszabású rendezvénysorozattal készült a város. Elmondta, hogy a Vörösmarty Könyvtár vezetői részéről jött az ötlet, hogy webarchívum segítségével örökítsék meg az Aranybullával kapcsolatos ismeretanyagot és végül az Országos Széchényi Könyvtár szakmai segítségével készült el ez az archívum, amit egyaránt használhatnak az érdeklődő fehérvári polgárok, illetve a szakmai körök.

 

Az Aranybulla-webarchívum létrehozásával több célt is sikerült elérnie a Vörösmarty Könyvtárnak, hiszen maradandó emléket állított az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára Székesfehérvár számára, és egyúttal kipróbálhatták magukat a szakemberek a webarchíválás új, innovatív területén is. A webarchívum felhívja a figyelmet a helyismereti tevékenység fontosságára és szükségszerű megújítására is. A tematikus webarchívum jelenleg 610 db archivált dokumentumot tartalmaz, amelyek között találhatók weboldalak, blogok, podcastok, videók, folyóiratcikkek, könyvek, disszertációk, valamint tudományos és ismeretterjesztő tartalmak is.

 

Az eseményen készült fotóinkat Galériánkból letölthetik.

 

-VÉGE-

 

Fotó: Simon Erika
Szöveg: Gáspár Péter

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Május
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.