A Szent Jobb országjárása – könyvbemutató a Városi Levéltár és Kutatóintézetben

2023.05.30. 12:30
KÖZLEMÉNY - 2023. május 30. (kedd)
 
 
 

1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulója évében kezdte meg országjárását a Szent Jobb. Az ünnepélyes körútnak a korabeli sajtó kiemelt figyelmet szentelt. Az eseményeket feldolgozó kötetet csütörtökön a Városi Levéltár és Kutatóintézetben mutatják be.

A Szent Jobb 1938. június 1-jén kezdte meg országjárását a Nyugati pályaudvarról. Az aranyvonatnak hívott mozdony alabárdos testőrök és rendőrök sorfala között gördült ki a pályaudvarról, majd első állomása, Esztergom felé vette az irányt. Az aranyvonat, valamint a világ számos tájáról érkező zarándokokat és újságírókat szállító különvonat néhány nappal később érkezett meg Székesfehérvárra. A Tolnai Világlap 1938. június 16-i számában képes összefoglalót közölt az eseményről. A tudósítás szerint a Szent Jobbot aranyozott, nyolclovas díszkocsin, királyi pompával hordozták végig Székesfehérvár utcáin. A Székesegyházból egyházi körmenetben vitték át Szent István fejereklyéit a Nagyboldogasszony térre, ahol Angelo Rotta pápai nuncius misét celebrált.

A Szent Jobb országjárása 1938-1942 című kötetet június 1-jén, csütörtökön 17.00 órakor mutatják be a Városi Levéltár és Kutatóintézet Szekfű Gyula termében. A rendezvényen a könyvbemutatón túl kerekasztal-beszélgetést is rendeznek, ahol Mészáros Balázs történész, a kötet szerkesztője, Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár gyűjteményigazgatója, valamint Gärtner Petra, a Néprajzi Múzeum muzeológusa idézik fel Bányai Balázs vezetésével a 85 évvel ezelőtti eseményeket.

-VÉGE-

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.