Ballada – hangverseny a magyar klasszikus zene napján

2023.05.23. 11:53
KÖZLEMÉNY - 2023. május 23. (kedd) 
 


A magyar klasszikus zene napja 2023 programsorozathoz idén is csatlakozik az Alba Regia Szimfonikus Zenekar. Május 25-én, csütörtökön a Liszt Ferenc és Kodály Zoltán-kompozíciók mellett a magyar zeneszerzés fiatal generációja is szót kap. Balogh Máté szólóénekre szánt dala hangzik el, valamint az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kortárs művészeti vezetője, Dobri Dániel ez alkalomra komponált új művének ősbemutatójára is sor kerül. Az ARSO Székházában 19 órakor kezdődő koncerten Rajk Judit és Kéringer László énekművészek, valamint a Vox Mirabilis Kamarakórus is fellépnek.

 

Kocsis Zoltán zongoraművész születésnapja, május 30-a 2021 óta a magyar klasszikus zene napja. A magyar klasszikus zene napja 2023 programsorozathoz az Alba Regia Szimfonikus Zenekar „Ballada” című hangversenye sokszínű, izgalmas zenetörténeti párhuzamokat kínáló műsorral csatlakozik. A magyar zene történetének nagymesterei, Liszt és Kodály kompozíciói mellett a Székesfehérvár zenei krónikájában fontos szerepet játszó Farkas Ferenc, valamint Ligeti György darabjai is felhangoznak majd.

Az est során a magyar zeneszerzés fiatal generációja is szót kap: Balogh Máté szólóénekre szánt dala mellett az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kortárs művészeti vezetője, Dobri Dániel ez alkalomra komponált új művének ősbemutatójára is sor kerül, Rajk Judit és Kéringer László énekművészek, valamint a Zemlényi Katica által vezetett Vox Mirabilis Kamarakórus közreműködésével.

A május 25-i hangverseny dirigense az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője, Dobszay Péter Junior Prima-díjas karmester lesz.

 


                                                  - Vége - 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Május
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.