Középkori hangulat és modern kori zenék – Székesfehérvári Királyi Napok 2023. augusztus 13-20.

2023.05.24. 11:34
KÖZLEMÉNY - 2023. május 24. (szerda) 
 
 
 
 
Közeleg a nyár, ilyenkor sokan tervezik a szabadságukat, érdemes hát feljegyezni a dátumot: a Székesfehérvári Királyi Napok programjait idén augusztus 13–20. között élvezhetik a fehérváriak és a városba látogató turisták. Az országos hírű rendezvénysorozat 2023-ban is sokszínű, színvonalas kínálattal várja az érdeklődőket. Ízelítő a palettáról: R-Go, Charlie, a Boban Marković Orkestar és a Székesfehérvári Balett Színház közös produkciója, néptáncfesztivál az Alba Regia Táncegyüttessel és vendégeivel, Bánk bán, fúvós és katonazenekari fesztivál, Öreghegyi Mulatság Gájer Bálinttal, és persze Koronázási Ünnepi Játékok középkori hangulattal és az óriásbábokkal.
 
 
Már a fesztivált megelőző napok is kínálnak látnivalót: augusztus 11–13. között ismét lesz Mézünnep a belvárosban, augusztus 12-én pedig a Fehérvári Fúvós Fesztiválra érkező zenekarok játékát élvezheti a közönség a Városház téren.
 
Az ünnepélyes megnyitón, augusztus 13-án az Alba Regia Táncegyüttes, az együttes senior csoportja és az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola csoportjai, összesen mintegy száz táncos mutatja be műsorát a Zichy-színpadon, amely előtt idén is áll majd a több száz főnek helyet biztosító lelátó. A következő estéken, a Királyi Napok Folkfesztiválon a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Duna Művészegyüttes előadását láthatják a nézők, akiket a Táncházban is programokkal vár a házigazda együttes.
 
A könnyűzenei koncerteken augusztus 16-án az R-Go, augusztus 19-én Charlie nagykoncertje szórakoztatja a rajongókat a Zichy-színpadon. Különleges élmény lesz augusztus 18-án a Parádé című előadás is, amely a Boban Marković Orkestar és a Székesfehérvári Balett Színház közös produkciója.
 
Sokak kedvence a Fricsay Richárd Katonazenekari Fesztivál, amely minden évben tartogat meglepetéseket. A Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar a vendégzenekarokkal együtt augusztus 17-én várja a közönséget a belvárosban.
 
Az Öreghegyi Mulatság ebben az évben is Szent István napja előtt, augusztus 19-én fogadja a vendégeket a Bory téren zenés, táncos műsorokkal – többek között a Pitypang zenekar és Gájer Bálint koncertjével – gyerekfoglalkozásokkal, kenyéráldással, borlovag-avatással.
 
Az augusztusi fesztiválon minden évben ezreket vonz a Koronázási Ünnepi Játékok középkort idéző három napja, amikor hagyományőrző csoportok, régizenei együttesek, mesterségbemutatók, családi foglalkozások és természetesen a királyi óriásbáb-család tagjai várják, szórakoztatják a látogatókat: augusztus 18–20. között a belvárosban és a Zichy ligetben mindenki talál magának kedvére való programot.
 
Az egyházi események közül kiemelkedik a fogadalmi szentmise augusztus 14-én. A szentmise előtt hagyományosan körmenetben kísérik át a Magyar Szent Család – Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre – ereklyéit a Püspöki palotából a Szent István-székesegyházba.
 
Szent István napján, augusztus 20-án az ünnepélyes megemlékezés, a szentmise, az óriásbábok felvonulása és az ünnepi közgyűlés után este a Zichy-színpadon zárul a Székesfehérvári Királyi Napok sorozata Erkel Ferenc Bánk bán című művének koncertszerű előadásával, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar közreműködésével.
 
Az augusztusi fesztivál idején nyílik meg a „Hadi múltunk kincsestára” – Válogatás a Hadtörténeti Múzeum értékeiből című időszaki kiállítás a Szent István Király Múzeum Rendház épületében, valamint az Osszáriumot is megnézhetik az érdeklődő látogatók a Nemzeti Emlékhelyen.
 
További, folyamatosan frissülő és bővülő információk:
https://kiralyinapok.szekesfehervar.hu/
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.