Ünnepélyes keretek között átadták a japánkertet a Csónakázó-tó szigetén

2023.06.07. 14:26
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2023. június 7. (szerda) 
A kert az elmúlt évek iránti hálát és a jövő felé támasztott reményeket fejezi ki.    Galéria 
 
 
 
 
 
 
Felavatták szerdán délelőtt a japánkeret a Csónakázó-tó szigetén, Székesfehérváron. A négy évszakos, tematikus kertet a 25 éve a városban működő DENSO Gyártó Magyarország Kft. ajándékozta a városnak, hogy maradandó emléket állítson kollégáinak és a városlakóknak. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Masato Otaka japán nagykövet és Kitano Masayuki, a cég magyarországi elnöke.


A japánkertet a Csónakázó-tó északi oldalán, saját költségén hozta létre a DENSO Gyártó Magyarország Kft. AZ 1997-ben alapított cég ezzel a Japánhoz kötődő értékkel kívánt maradandó emléket állítani saját kollégáinak és Székesfehérvár város közösségének. A kertet a kivitelezést követően a cég átadta az Önkormányzatnak, azonban 5 éven át gondoskodik annak szakszerű gondozásáról, fenntartásáról.

A hangulatos avatóünnepséget az Alba Dojo SE taiko dobosai indították két darabbal, majd dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, a japánkert Székesfehérvár legújabb, egyben egyik legkülönlegesebb műalkotása. Kiemelte, hogy egymás kultúrájának kölcsönös tisztelete az, ami legjobban kikövezi az utat a világhoz, melyben a népek és nemzetek békében élnek egymással. Ennek a munkának a helyi közösségek, a települések szintjén kell elkezdődnie, és ha a polgárok számára van kézzelfogható érték, mely megtestesít egy külföldi kultúrát, rögtön emberközelivé válik a diplomácia, az államközi kapcsolatok világa is. A városvezető köszönetét fejezte ki a DENSO-nak, a japán partnereknek és a magyar szakembereknek a kert kialakításáért. Arra kért mindenkit, hogy vigyázzunk az új, közös értékünkre!

Jelenleg mintegy 180 japán cég működik Magyarországon. A DENSO az elsők között telepedett le, és az egyik legjelentősebb gépjárműalkatrész-gyártó vállalatként már 25 éve működik, ezzel támogatva a magyar üzleti életet és gazdaságot – fogalmazott köszöntőjében Masato Otaka, Japán magyarországi nagykövete. A cég jelenlétéhez Székesfehérvár város együttműködésére is szükség van. A vállalat adományokkal segíti a várost, támogatja többek között az oktatási intézményeket, a japánkert pedig lehetőséget biztosít a városiaknak a pihenésre. A kert egy élő dolog, amely a későbbiekben tovább bővíthető, szépíthető, és a jó együttműködésre emlékezteti Székesfehérvárt, a vállalatot és a városlakókat.

A Székesfehérvár városával közösen kialakított kert az elmúlt évek iránti hálát és a jövő felé támasztott reményeket fejezi ki – mondta Kitano Masayuki, a DENSO Gyártó Magyarország Kft. elnöke. Hozzátette, a hivatalos japán-magyar diplomáciai kapcsoltok 1869-ben kezdődtek, az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Székesfehérvár és a DENSO hagyományosan jó viszonyt ápol egymással, és mindkét fél kölcsönösen törekszik ennek fenntartására. A kert bejáratánál található torii kapu a földi élet és a másvilág közötti átjárást szimbolizálja. A kapun átlépve megtapasztalhatunk egy aprócska Japánt. Bízunk abban, hogy a következő 25 évet is megalapozza a japánkert átadása, ami a gyümölcsöző kapcsolat egyik mérföldköve. – emelte ki az elnök.

A beszédeket követően Chikara Sugano japán fuvolaművész játszott, aki az Alba Regia Szimfonikus Zenekar első fuvolistája. Játékát követően Székesfehérvár polgármestere, a japán nagykövet és a DENSO magyarországi elnöke közösen átvágták a kapunál található szalagot, megnyitva ezzel a japánkertet a nagyközönség előtt.

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


 

–   Vége –




Szöveg: Havasi Tímea
 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.