A Szent Korona történetéről szóló előadással folytatódik az Emlékparki Nyár

2023.08.16. 10:30
KÖZLEMÉNY - 2023. augusztus 16. (szerda)
A részvételhez előzetes bejelentkezést kérnek.  
 
 
 
 
 
A Szent Korona történetéről szóló tudományos előadással folytatódik az Emlékparki Nyár augusztus 18-án, pénteken 18.00 órakor a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhelyen. Csomor Lajos aranyműves programjára a belépés díjtalan, de előzetes regisztrációhoz kötött.


A Szent Korona a magyar állam önállóságának és függetlenségének ezeréves jelképe, a magyar nép legdrágább történelmi ereklyéje. A rejtélyekkel övezett, viták lengik körül a míves ötvöstárgy keletkezési idejét és helyét, készítésének menetét és azt is, hogy egységes-e, vagy két részből áll?

A Szent Koronát többször átalakították, megrongálták, kivitték az országból; megfordult Prágában, Linzben, Bécsben. Volt, hogy elásták Orsovánál, fogságban tartották. Utoljára az Egyesült Államokbeli Fort Knoxban őrizték, végül 1978. január 6-án érkezett haza Magyarországra. A Magyar Nemzeti Múzeumban tett „kitérő” után foglalta el jelenlegi helyét a Parlamentben.

Csomor Lajos aranyműves és az általa irányított független kutatócsoport 1983-ban vizsgálhatta meg először a Szent Koronát. Számos, a témában megjelentetett szakcikke és előadása mellett több könyvet is írt az ereklyéről és kutatásai eredményeiről. Az augusztus 18-i előadásra a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött, a részvételi szándékot az alábbi linken jelezhetik az érdeklődők: bit.ly/3KsS0o9

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.