Kurátori tárlatvezetés lesz szombaton, a Beszélő dobozok rádiózástörténeti kiállításon

2023.09.08. 11:00
KÖZLEMÉNY - 2023. szeptember 8. (péntek) 
15.00 órakor kezdődik a program, a belépés díjtalan.  
 
 
 
 
 
 
Kurátori tárlatvezetést tartanak a Beszélő dobozok című rádiótörténeti kiállításon szeptember 9-én, szombaton 15.00 órától a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltárában. A belépés díjtalan. 


Nyáron nyílt meg a MNL Fejér Vármegyei Levéltárában a Beszélő dobozok című kiállítás, amely a magyar rádiózás történetét mutatja be, hangsúlyozottan annak székesfehérvári fejezetére, történetére.

Az emberiség számára a kezdetektől fogva fontos a hírek, információk lehető leggyorsabb eljuttatása az adótól a vevőig. Egy ragadozó vagy egy felfegyverzett törzs érkezésekor számított, hogy mennyi idő alatt tudott egy adott közösség reagálni – áll a Fejér Vármegyei Levéltár gyűjtésében, ahol a kommunikáció kezdeteit idézik fel a Beszélő dobozok kiállítás kapcsán. A távkommunikáció szerepe fokozatosan alakult át és értékelődött fel az elmúlt évszázadokban, évezredekben. Eleinte különböző hangjelzésekkel és optikai módszerekkel, mint harangozás vagy a füstjelek továbbították az információkat. Számított az is, hogy az információ módosult-e az átadás közben, akárcsak az, hogy a fogadó képes volt-e dekódolni az üzenetet. Jó példa az optikai Telegráfokra az indiánok füstjelzése, a Titanicról fellőtt vészjelzőrakéták, vagy a rendőrautó fényjelzése.

A távkommunikáció ugrásszerűen fejlődött a villamosenergiának köszönhetően. A Morse által készített távírószerkezet már 1844-ben működött, a későbbi, vezeték nélküli távíró pedig a rádiózás közvetlen előzményének tekinthető. A legelső rádiók a vezeték nélküli kristálydetektoros vevőkészülékek voltak, melyeket 1906-ban találtak fel. Az első rádióműsort 1914-ben sugározták a belgiumi Lackenben, majd 1921-ben az Egyesült Államokban, Pittsburgh-ben indult el az első, rendszeres rádióadás. A hazai rádiózás elődjének az 1893-ban megalakult Telefonhírmondó tekinthető, ennek készülékét Puskás Tivadar tervezte meg. A hírmondó a vezetékes telefon és a rádió ötvözeteként működött, miután a hírolvasó által bemondott hírek a telefonhálózaton, majd később a Telefonhírmondó vezetékein keresztül jutottak el a hallgatókig.

Az időszaki tárlat szeptember 16-ig, jövő szombatig látogatható a Szent István tér 2-3. szám alatti intézményben. A különleges kiállításon szeptember 9-én, szombaton 15.00 órától kurátori tárlatvezetést tartanak, melyre szeretettel hívják az érdeklődőket! A belépés díjtalan.
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.