Bölcsődék Napja Székesfehérváron

2013.04.17. 15:57
KÖZLEMÉNY - 2013. április 17. (szerda)
Ünnepi műsorral köszöntötte a dolgozókat Székesfehérvár Önkormányzata. Galéria
 
 
 
 
Április 21-e a bölcsődék napja Magyarországon. 1852. április 21-én nyílt meg az ország első bölcsődéje Pesten. Ennek emlékére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2010-ben hivatalosan is a bölcsődék napjává nyilvánította április 21-ét. Ennek alkalmából szervezett ünnepséget Székesfehérvár Önkormányzata szerdán délután.
A fehérvári bölcsődék dolgozóit és az intézmények vezetőit Brájer Éva köszöntötte. Székesfehérvár alpolgármestere történeti visszatekintéssel kezdte beszédét. Mint elmondta, Európában az első bölcsődék létrejötte a gyári nagyipar kialakulásához köthető, elsősorban a női munkásokat foglalkoztató iparágak üzemeinek létesítése támasztotta az igényeket. Bölcsőde először 1844-ben Franciaországban, majd nem sokkal később Angliában jött létre. Magyarországon az első bölcsőde 1852-ben egy Kalap utcai lakásban kezdte meg működését Budapesten. Az első, kimondottan bölcsődének épített intézmény 1877-ben nyitotta meg kapuit Józsefvárosban. Ybl Miklós tervei alapján készült, és a mai napig bölcsődeként funkcionál.
A második világháború után a bölcsődék fejlesztése állami irányítás alá került, a nők munkához való jogának törvénybe iktatásával együtt biztosítani kellett a dolgozó nők gyermekeinek napközbeni ellátását. Az intézmények számának alakulása egészen a nyolcvanas évekig növekedő tendenciát mutatott. Az üzemi bölcsődék száma a 60-as években volt a legmagasabb és az évtized második felében kezdődött lakótelep-építések is hozzájárultak a bölcsődék számának növekedéséhez. Az 1979-es év volt a bölcsődék eddigi történetének a csúcspontja, mind az intézmény és férőhelyszámok tekintetében, mind az igénybe vevők számának alakulása alapján. Rá tíz évre az üzembezárások nyomán közel 300 intézmény szűnt meg. A rendszerváltozás a bölcsődei fenntartók körét „színesebbé tette”.
A bölcsődékbe beíratott gyermekek számát alapvetően meghatározza a születések számának alakulása, de hatással van rá a gyermekellátó intézményrendszerben rendelkezésre álló kapacitás, az adott időszak családtámogatási rendszere és a nők foglalkoztatási helyzete is. Székesfehérvár alpolgármestere kiemelte: „A jövőt illetően gondoskodni kell a bölcsődei férőhelyek bővítéséről, az intézmények állapotának javításáról. Lépni kell a bölcsődei gondozók munkájának nagyobb megbecsülésének kérdésében is.”
Brájer Éva alpolgármester hozzátette: „Úgy érzem, a bölcsődék még keresik ma a helyüket, hiszen szociális, egészségügyi és oktatási területen is helyt állnak. Anyaként pontosan tudom, hogy milyen komoly szerepet tölt be egy család életében ez az intézmény. Ha egzisztenciális okok miatt meg kell hozni azt a döntést, hogy a gyermeket bölcsödébe adjuk, jó tudni, hogy ő a legjobb helyen van napközben, amíg az anya dolgozik. Minden tiszteletem azoké a kisgyermekgondozóké, akik a mindennapokban szeretettel, odafigyeléssel, szakértelemmel gondoskodnak gyermekeinkről.”
Az ünnepi beszédet követően színes, ünnepi műsorral köszöntötték a város bölcsődéiben dolgozó kisgyermek-gondozókat a Hiemer-ház házasságkötő termében. A Maroshegyi Óvoda gyermekei eljárták a Manók tavaszi táncát, majd a IV. Fehérvári Versünnep győztese, Gombó Viola Lotti szavalata következett. Az ünnepi programot a Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és AMI diákjainak népzenei műsora zárta.
A helyszínen készült fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2017 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.