Örömzene és fesztiválhangulat Székesfehérváron

2013.04.22. 11:32
KÖZLEMÉNY - 2013. április 22. (hétfőn)
Díjkiosztóval ért véget a VIII. Fehérvári Ének. Galéria
 
 
 
 
Díjkiosztóval zárult a VIII. Fehérvári Ének Országos Ifjúsági Énekkari Találkozó és a „Szállj elő zöld ág” néptánc-találkozó vasárnap. A négynapos rendezvényen hazai és határon túli énekkarok, valamint a megyében működő néptánccsoportok léptek fel.  A kórusok a fesztiválhangversenyeken túl részt vettek a Koronázó Városok Találkozóján, énekeltek a város különböző pontjain és részesei voltak egy esküvőnek is.

A VIII. Fehérvári Ének Országos Ifjúsági Énekkari Találkozó a „Szállj elő zöld ág” néptánctalálkozóval és folklórhangversennyel zárult. A szakmai zsűri a résztvevő kórusok és néptáncosok produkcióit értékelő és elismerő oklevéllel, valamint egy szép, a csákvári fazekasok által készített korsóval jutalmazta.

A vasárnapi záróünnepségen Percze Ilona, a 2013-as Emlékbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket. Kodály Zoltánt idézte, aki szerint a zene nem a magányosok kedvtelése, hanem lelki erőforrás, amelyet minden művelt nemzet igyekszik közkinccsé tenni. „Ez a forrás egy nagyon tiszta és bő vizű forrás. Amíg az ötéves táncostól az érettségi előtt álló középiskolásokig a szabadidejüket az ének, a zene és a tánc művelésére szánják, addig biztosak lehetünk abban, hogy ez a közösségformáló és teremtő erő a jövő nemzedékének is hitet és erőt ad.” Percze Ilona búcsúzóul hozzátette, Székesfehérvár címere egy nyitott kapu, ami jelképezi az itt élők nyitottságát és azt, hogy mindenkit visszavárunk Fehérvárra.    

A Kodály Zoltán Általános, Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola által szervezett négynapos program idei különlegessége volt, hogy a Koronázó Városok Találkozóján a kórusok az Alba Regia Vegyeskarral és az Alba Regia Szimfonikus Zenekarral közösen adták elő Liszt Ferenc Koronázási miséjét.

„Jó hangulatú, szép fesztivált zártunk.” - mondta Kneifel Imre. A szervező oktatási intézmény igazgatója hozzátette, a kórusok nagyon felkészülten jöttek és szép műsorokat hoztak a találkozóra. „Az énekkarok megmutatták, hogy a zenéhez rengeteg út vezet. Egyedi előadásmódokat és sokféle megoldást hallhattunk a különféle kórusművekben, és mind nagyon magas színvonalú volt. A felkészültséget mi sem bizonyítja jobban, mint hogy elvállalták a Koronázási mise megtanulását és mindössze két próba után a kórusok egy olyan koncertet adtak, hogy a közönség a Bazilikában felállva tapsolt.”- értékelte az igazgató.

Az idei programon a házigazda Kodály iskola kórusai mellett a Teleki Blanka Gimnázium énekkara lépett fel, valamint Esztergomból, Kecskemétről, Pestszentlőrincről, Sopronból és Székelyudvarhelyről érkeztek kórusok, akik énekükkel betöltötték fehérvár utcáit is, sok szép pillanatot szerezve az itt élőknek. A beszámolók szerint a szervezett programokon túl spontán megmozdulások is voltak. A kecskeméti lányok egy esküvőn az ifjú párnak énekeltek és miután a menyasszony, aki Pataki Zita, az egyik kereskedelmi csatorna bemondója volt, eldobta a csokrát, az éppen egy kilencedik osztályosnál landolt.

Volt olyan eset is, amikor az egyik énekkar már éppen befejezte az utcazenélést, ám egy fehérvári hölgy akkor ért oda, és szinte sírt, hogy lemaradt a „koncertről”, természetesen orvosolták a problémát és a gyerekek énekeltek még a kedvéért. Az esztergomi fiúkórus pedig a fesztivál végén dalban köszönte meg az őket kísérő és róluk gondoskodó fehérvári háziaknak a gondoskodást. Az éneklő kedv és a kórusok repertoárja lehetővé tette, hogy bárhol, bármikor dalra fakadjanak.

 A díjkiosztón készült fotók letölthetőek a Galériából.

 

                                                                              -Vége-

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.