Megkezdődtek a tervásatások az egykori koronázóbazilika területén

2023.11.13. 16:30
KÖZLEMÉNY - 2023. november 13. (hétfő) 
 
 
 
 



Három hónappal a talajradaros vizsgálatot követően megkezdődtek a tervásatások az egykori koronázóbazilika területén. A mostani kutatásokból kiderülhet, hogy a XI. században épült városfal itteni szakasza pontosan mikor épült, és – közvetve – megbízhatón lesz datálható a Szűz Mária prépostsági templom építésének ideje is, hiszen erre jelenleg csak közvetett utalások vannak.

 

Székesfehérvárt nagyon korán, Európában is szinte egyedülálló módon, már a XI. század elején kőfallal vették körül. Nem csak egy kis részét, hanem – jelen tudásunk szerint – a teljes Belvárost, ami kuriózumnak számított akkoriban, és mutatja a város jelentőségét. E fal maradványainak nyomait kutatják a Nemzeti Emlékhely – Közép-kori Romkertben. Mint ismert, három hónappal ezelőtt talajradarozást végeztek el a területen annak érdekében, hogy kijelöljék az ásatás helyszínét, ahol a feltételezések szerint a középkori városfal alapozását, fagerendákat rejt a föld.

Törmelékek, faragott kövek, cserépdarabok bukkantak elő eddig a tervásatáson – mutatta meg a szelvényben kutató Pokrovenszki Krisztián. A Szent István Király Múzeum főigazgatója, ásatásvezető régész a megkezdett feltárásról szólva elmondta, a középkori fal vonalát a tervek szerint egy méter szint mélységben érik el. Az, hogy a városfal pontosan hol megy, jelenleg nem tudják, ugyanis ezt többször átépítették, lebontották, újra visszaépítették az elmúlt évszázadokban.

„A metszett falban a különböző rétegek között megfigyelhető egy fekete, porózus réteg, amely tele van vassalakkal, azaz égés nyomait őrzi. Ez alatt jelentkezik egy olyan habarcsos, köves réteg, amely közel lesz ahhoz, amit keresünk.” A talajradarozás során készült radargrammon pont ezen a részen látszódik valami anomália. A következő napokban ezt körbe bontjuk, a feltáruló leletanyagot megnézzük, és készítünk egy metszetet is. Reményeink szerint újabb adatokhoz juthatunk majd a helyszín középkorát tekintve.” – tette hozzá a régész.

Az újabb tudományos módszerek segítségével korábban már kiderült: a városfal hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez pedig rengeteg faanyagot használtak. Ha a Nemzeti Emlékhelyen is sikerül megtalálni ezeket a fagerendákat, akkor a dendrokronológiai kutatásoknak köszönhetően kiderülhet az is, hogy ez a szakasz pontosan mikor épült, és – közvetve – megbízhatóan lesz datálható a Szűz Mária prépostsági templom építésének ideje is, hiszen erre jelenleg csak közvetett utalások vannak.

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.