Városszerte elkezdték a tavasz eleji parkfenntartó munkát a kertészek

2024.02.06. 10:30
KÖZLEMÉNY - 2024. február 6. (kedd) 
 
 
 

Városgondnokság parkfenntartó szakemberei az egész városban elkezdték már a bokrok, fák metszését a közterületeken. Fontos célja a tavasz eleji, vegetációs időszak előtti metszéseknek, hogy a közterületeken lévő növények egységes képet adjanak majd tavasszal és nyáron.

Jelenleg Székesfehérváron mintegy 83 ezer négyzetméteren találhatók cserjék, valamint több mint 26 ezer négyzetméteren van sövény a városban.

A metszés szakmunka, ami megalapozza a nyári vegetációs időszakot és a további fenntartási munkákat.

Olykor drasztikusnak tűnhet ez a munka, de a növények megújulnak tőle és sok fiatal, szép hajtást növesztenek – hívta fel a figyelmet Homoki László kertészmérnök, a Városgondnokság parkfenntartási divíziójának vezetője. A cserjék fiatalító, ritkító metszésénél az elöregedett részeket levágják, amivel arra késztetik a növényt, hogy alulról több új hajtást hozzon. Sokszor meglepődnek az emberek ezen a drasztikusnak tűnő beavatkozáson, de ezzel a kertészeti fogással a cserjék élettartamát is növelik. Érdemes lesz majd május végén, június elején megnézni a visszametszett növényeket, amiken látható lesz, hogy mekkora hajtásnövekedés indult.

A parkfenntartó kertészek arra törekednek, hogy a nyesedéktől a munka végén mihamarabb megtisztítsák a területet, de van, amikor csak másnap tudják elszállítani a növényi hulladékot. A mulcsot pedig, amivel időről-időre az ágyásokat feltöltik, a fák gallyazásából visszamaradt nyesedékből készítik.

A cserjék, sövények tövét is megtisztítják, hogy szép, egységes képet mutasson a terület amikor kizöldülnek a növények.

A frissen ültetett, úgynevezett támasztókarós fáknál is van feladata a kertészeknek: ezeknél a növényeknél utómetszést végeznek, ugyanis a fa koronáját hozzá kell igazítani a még kisebb gyökérzethez, hogy az arányok megfelelőek legyenek. A forró nyarak miatt is szükség van erre, hogy a fiatal csemeték könnyebben átvészeljék majd azt az időszakot. Ugyanis, ha kicsi a gyökér és a nagy a korona, akkor sokkal több vizet párologtat a fa, mint amennyit fel tud venni.

A kapcsolódó képek Galériánkból letölthetők.

-VÉGE-

Fotó és szöveg: Bácskai Gergely

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
   
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.