A kommunizmus áldozataira emlékeztek Székesfehérváron, az Ötvenhatosok terén

2024.02.26. 13:30
KÖZLEMÉNY - 2024. február 26. (hétfő) 
 
 
 
 
 
 
 
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából szerveztek megemlékezést hétfőn Székesfehérváron, az Ötvenhatosok terén. A hagyományos eseményen a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákjai adtak műsort, megidézték a vészkorszak társadalmi hatásait és személyes tragédiáit, majd zárásként a résztvevők megkoszorúzták a téren található emlékművet.


Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartjuk a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon Kovács Béla nemzetgyűlési képviselőt, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban. Ezzel a nyílt törvénysértő intézkedéssel kezdődött el Magyarországon a társadalmat félelemben tartó terrorrendszer és az élet minden területét szabályozó egypártrendszer kiépítése.

Székesfehérváron hagyományosan az Ötvenhatosok terén rendezett közös megemlékezést a város és a Fejér Vármegyei Önkormányzat. A Himnusz elhangzását követően a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákjai adtak verses-prózás emlékező műsort, megidézve az osztálynélküli társadalom megvalósítására létrejött eszme pusztítását, a kitelepítéseket, a bebörtönzéseket, a magántulajdon eltörlését, a koncepciós pereket, a kényszermunkatáborokat, valamint az értelmiség és az egyházak üldözését.

A műsorban elhangzott, hogy hazánkban az 1948-as kommunista hatalomátvétel után a rettegett Államvédelmi Hatóság, azaz az ÁVH figyelte az állampolgárok minden lépését, és bosszút állt mindazokon, akik a budapesti Andrássy út 60. szám alatti székházba vagy más vidéki laktanyáiba, központjaiba kerültek. Az 1950-es években mintegy 650 ezer ember ellen folyt koholt vádak alapján eljárás, több mint 390 ezret el is ítéltek. Ezen kívül több mint 800 ezer embert sújtottak rendőrségi büntetéssel, sokak számára vezetett az út egyenesen a börtöncellába, az akasztófára, a kényszermunkatáborba.

A műsorban az egyik áldozat, Faludy György Kossuth-díjas író, költő visszaemlékezéseiből és verseiből idéztek a tópartis diákok.

Az esemény koszorúzással zárult. A téren található emlékműnél közösen helyezte el az emlékezés virágait Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, dr. Kovács Péter, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal igazgatója, dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, valamint a város több önkormányzati képviselője. Ugyancsak koszorúztak a történelmi egyházak, a fegyveres és rendvédelmi szervek, az oktatási intézmények, a honvéd hagyományőrző és civil szervezetek vezetői, képviselői és több civil emlékező.


 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Kiss László 
 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.