A mozgást is meg kell tervezni – Fejes Dóra sportpszichológus tanácsai a tavaszi sportoláshoz

2024.02.26. 15:38
KÖZLEMÉNY - 2024. február 26. (hétfő) 
 
 
 

A tavasz felé közeledve és az igazi mínuszokat elhagyva egyre többen fordulhatnak a futás, mint rekreációs tevékenység űzése felé. A kényelmes sportcipőn és az elhatározáson túl azonban érdemes sok más – apróságoknak tűnő, de mégis fontos – dologra figyelnünk, mielőtt belevágunk az aktív sportolásba. Az ÖKK stábja Fejes Dóra sportpszichológussal, a Futóterápia-program alkotójával beszélgetett előkészületekről, az akadályok leküzdéséről, valamint a motiváció fenntartásáról.

Február végén a hőmérők egyre többször közelítik már a 15 Celsiust, a nappalok is egyre hosszabbak, a városban pedig egyre többen térnek vissza a kültéri sportokhoz. Azontúl, hogy a Halesz liget, a Bregyó Sportcentrum, vagy éppen a Palotavárosi tavak folyamatos lehetőséget biztosítanak a futóknak a zöld környezetben való testmozgáshoz, az évről évre sok száz embert megmozgató futóversenyekre is elindultak a nevezések. Legyen szó kezdő vagy haladó futóról, a jó idő által hozott lendület és kezdeti motiváció mellett sok más, egyéb dologra is érdemes figyelni, amikor valaki futásra adja a fejét. Az ÖKK stábja Fejes Dórával, a Futóterápia-programot kitaláló sportpszichológussal beszélgetett, hogy megtudja: hogyan vághatunk bele a futásba úgy, hogy az fenntartható módon, minden testi-lelki pozitívumot meghozzon az életünkbe.

„A futás elkezdése is viselkedésváltozás, ami legalább akkora elhatározást igényel, mint például letenni a cigarettát vagy az alkoholt.” – hangsúlyozta a sportpszichológus, aki szerint azért is különösen fontos előre megtervezni ezt a változást, hiszen az út közben érkeznek majd akadályok, amik bárkinek könnyen kedvét szeghetik. Egy kutatás szerint például az emberek 30-40%-a mindössze néhány héten belül abbahagyja a sportot, de ezeknek egy része megelőzhető lenne, ha minden helyzetre rendelkeznének megoldással. „Nagyon fontos, hogy mérlegelje az adott egyén, miért szeretné, hogy a futás az élete része legyen, hogyan képzeli el magát 5-10 év múlva, illetve mi az, ami a mostani életében nem fenntartható, vagy önmaga és a környezete számára nem jó. Ezzel kezdődik az egész viselkedésváltozás.” – fogalmazott Fejes Dóra.

Ha a fenti kérdéseket megválaszolták, már megfelelő alapjuk lehet a futni vágyóknak ahhoz, hogy lendületesen vágjanak bele a kezdésbe. A tervezés része a cselekvési terv is, ami egy konkrét forgatókönyvet adhat a váratlan helyzetekre, mint például az esős idő, vagy esetleg a kötelezettségek miatti elcsúszás. „Nagyon sok ember, ha esik az eső, fáradt, éhes, már automatikusan nem indul el, ezért fontos az a bizonyos forgatókönyv.” – hangsúlyozta Fejes Dóra, aki szerint azért sem mindegy ezeknek a helyzeteknek a kezelése, hiszen ha tudjuk, mit teszünk a váratlan helyzetek esetén, ezzel jelentősen csökkentjük a kognitív feszültséget, ami egy ilyen döntésnél akaratlanul is eluralkodhat az emberen. Nagy segítség lehet például a pszichológiában csak ingerkontrollnak nevezett módszer, ami a gyakorlatban egyszerűen annyit jelent, hogy készítsük ki a futócipőnket a másnapi futás előtt, ezzel is jelezve az agyunknak: vár még a testre egy fontos feladat. Az előkészületek mellett azonban legalább ennyire fontos az is, hogy képesek legyünk megjutalmazni magunkat – emelte ki a Futóterápia vezetője. Itt az egészen egyszerű jutalmak is érvényesek, mint például egy finom vacsora, a kedvenc sorozatunkból néhány rész, vagy bármilyen apróság.

Arra a kérdésre, hogy érdemes-e kötött, heti beosztáshoz ragaszkodni, a sportpszichológus elmondta: nagyon jó, amennyiben előre tudunk tervezni, de fontos a B-terv is, hiszen ha jól felkészülünk, elkerülhető a negatív spirálba kerülés, ami az egész hetet elronthatja, de akár hosszabbtávú károkat is okozhat. „Nagyon sok ember csak onnan ismeri a futást, hogy mennyi fizikai pozitívuma van, például jó hatással van a keringésre, csökkenthetjük vele a testsúlyunkat, de legalább ennyi mentális pozitívuma is van. Akár heti három futás már 30-40%-kal csökkenti a szorongást, illetve depressziómegelőző és -visszafordító szerepe van.” – részletezte Fejes Dóra, aki elmondta, hogy ez egyrészt köszönhető a futás közben felszabaduló hormonoknak, másrészt evolúciós okokra is visszavezethető.

Fejes Dóra a Futóterápiában egy olyan mozgásprogramot fejlesztett ki, ami amellett, hogy a futás testi-lelki előnyeit is megismerteti a résztvevőkkel, fejleszti a motivációt, az önbizalmat, valamint megelőzi, hogy azok, akik már elkezdték a mozgást, visszaessenek a korábbi, mozgásszegény, esetleg stresszes állapotukba. A 10-12 alkalmas foglalkozás bárki számára hasznos lehet, legyen az kezdő, vagy tapasztalt futó.

Székesfehérváron jelenleg három helyszínen elérhető rekortán borítású futópálya. A Bregyó Sportcentrumban, a Halesz ligetben, valamint a Túrózsáki úti sportközpontban egyaránt a szintetikus borításon van lehetőség mozgásra, azonban a Palotavárosi tavak, az Alsóvárosi rét, valamint a Pentelei erdő egyes részei is kifejezetten kedvelt célpontjai a futóknak.

A közleményhez kapcsolódó fotókat Galériánkból letölthetik.

-VÉGE-

Fotó és videó: Fejér Tamás
Szöveg: Józsa Dávid

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.