Mindnyájunk lelki tápláléka a könyv

2013.06.06. 16:40
KÖZLEMÉNY - 2013.június 6. (csütörtök)
Megnyílt az ünnepi könyvhét Székesfehérváron. Galéria
 
 
 
 
Ünnepi műsorral nyílt meg Székesfehérváron a 84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok.  A könyvhét alatt a városba látogat a magyar irodalom színe-java, többek között Esterházy Péterrel, Vámos Miklóssal, Bartos Erikával is találkozhatnak az irodalom kedvelői. A megjelenteket dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte. A Gyermekkönyvnapokat Csukás István Kossuth-díjas író nyitotta meg.

Zenés, látványos felvonulással kezdődött a 84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok ma Székesfehérváron. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Tűzoltózenekarának vidám fúvószenéje sokakat csábított a Városház térre, ahol 40 standon könyvkiadók, könyvesboltok mutatják be a legújabb kiadványaikat. Mint az elhangzott, mind a három helyszínen (Székesfehérvár, Budapest, Kolozsvár) a kiadók támogatásán keresztül is a kormány mintegy 15 millió forinttal segítette azt, hogy az idei könyvhét és annak rendezvényei is szépen és megfelelő körülmények között kerülhessenek megrendezésre.

Dr. Cser-Palkovics András megvalósult álomnak nevezte a házigazda szerepet a könyvhét országos megnyitója kapcsán. Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta: „Megtisztelő számunkra és kiemelkedik a 2013-as Szent István Emlékév programjai közül ez az országos megnyitó. Nemcsak idén, hanem a következő években, évtizedekben különösen fontos lesz, amikor majd felidézzük az emlékév - országhatáron innen és túl is - jelentős eseményeit. Köszönet azért, hogy kérésünk nyitott fülekre talált, és a nemzet történelmi fővárosában, a királyok városában méltó helyszínen és körülmények között adhatunk otthont az Ünnepi Könyvhétnek és Gyermekkönyvnapoknak.” A város polgármestere külön köszönetet mondott mindenkinek, aki székesfehérváriként tett azért, hogy különböző tárgyú, tematikájú kiadványok, verseskötetek jelenjenek meg itt Székesfehérváron, amelyek még emlékezetesebbé teszik a 2013-as könyvhetet.

A 12. Gyermekkönyvnapokat Csukás István, Kossuth-díjas író megnyitójában arról beszélt, hogy nagy öröm együtt ünnepelni mindnyájunk lelki táplálékát, a könyvet. „A magyar gyerekirodalom csodálatos, nincs még egy ilyen a világon. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden magyar író írt a gyerekeknek Vörösmarty, Petőfi, Móricz is. Hosszú és szép a névsor és magas a mérce. Nagy találkozás ez, hiszen múltunkat megőrzik az ősi falak, lelkünket megőrzik a könyvek. Nekünk semmi mást nem kell csinálni, csak megtanulni az ABC-t. Nincs nagyobb csoda, mint mikor a fehér papíron megelevenednek a betűk. Ilyenkor a fejünkbe beindul a képzelet mozi, nem kell hozzá áram, nem kell hozzá képernyő nincs akadály, vígan bejárunk teret és időt, szabadon utazunk ismeretlen helyeken, meghódítjuk a világot, mert ez a világ a gyerekeké lesz.” Csukás István hozzátette: „Olvassunk hát örömmel és vidáman, mert akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy a mi fejünkben ész van és nem szilvalekvár!”

Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke elmondta: „1989 óta nem volt vidéken országos megnyitó. Magyarországon 1929 óta szerveznek könyvhetet, idén egyszerre 80 városban tartanak programokat.”

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke beszédében kiemelte: „Olyan történelmi pillanatban vagyunk, amikor az európai civilizáció újabb morális és gazdasági szakadék szélén egyensúlyoz és olyan technikai forradalom után vagyunk, ahol generációk nőhetnek fel a Gutenberg-galaxison kívül a digitális univerzumból sajátítva el műveltségüket.”  Kiemelte, hogy az olvasási statisztikák világszerte romlanak, de a könyvhéten jó látni, hogy százezrek mennek el a rendezvényekre, hogy személyesen találkozzanak kedvenc írójukkal, költőjükkel.

Az ünnepi megnyitót követően első alkalommal adták át a Vajda János-díjat. A  város önkormányzata által támogatott elismerést a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület és a Vörösmarty Társaság alapította. Friedrich Ferenc alkotását, a bronz kisplasztikát  Szegedi Kovács György költő vehette át.

Az író-olvasó találkozók, könyvbemutatók mellett csütörtökön Réber László-konferenciát szerveztek és este nyílt meg a Janikovszky Éva-emlékkiállítás a Szent István Művelődési Házban. A június 20-ig látogatható vándorkiállításon az idegen nyelvű könyveken, grafikákon kívül megtalálhatók az író kevésbé ismert fotói, írógépe, díjai, gyerekkori naplóinak részletei, a nevét viselő alapítvány által adható irodalmi díj, valamint a Bertalan és Barnabás című művéből készült bábelőadás kellékei és az Égigérő fű című filmmel kapcsolatban fellelhető képek. A látogatók húszperces filmet láthatnak, amely az író életével kapcsolatos fotókat, riportrészleteket, illetve az MTV által ritkán sugárzott animációs filmrészleteket tartalmaz.

Az ünnepi könyvhét pénteken délelőtt gyermekprogramokkal folytatódik, majd a Székesfehérvár városrészeinek történelmét bemutató új kiadványok bemutatójával folytatódnak a színpadi rendezvények. Honty Katalin „A székesfehérvári Sörház és a Sörház-malom története” című könyvét június 7-én, pénteken 13.30 órakor, Kiss Erika „Séta közben...II.” című könyvét ugyan ezen a napon, 14.00 órakor mutatják be.

A könyvkiadók sátránál Esterházy Péter, Boldizsár Ildikó, Bánó Attila és Vámos Miklós dedikálja könyveit. A legkisebbeket és a családokat 17.30 órától az Alma Együttes koncertjével várják a Városház térre. A „Nekem már 38 –Szent István emlékévében születtünk…” címmel dr. Gömör Béla orvos, Juhász Előd zenekritikus és dr. Istvánfi Gyula, a Műegyetem professzor emeritusa beszélget a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében.

A rendezvényeken készült fotók letölthetőek a Galériából.


                                                                        -Vége-

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.