A város egyik legfiatalabb képviselőjeként ülhetett be a közgyűlésbe

2024.09.26. 16:20
KÖZLEMÉNY - 2024. szeptember 26. (csütörtök) 
 
 
 
 
 
A rendszerváltás utáni testületeket nézve Rédei Norbert volt a székesfehérvári közgyűlésbe az egyik legfiatalabban, 23 évesen bejutott képviselő. A 2022-ben, ciklus közben családi okok miatt lemondott Barlabás András helyére bekerült, 2024 szeptemberéig tevékenykedő képviselővel a tapasztalatokról és a tanulságokról beszélgettünk.
 
Manapság nem túl trendi a fiatalok körében politikával foglalkozni. Nem is sokan mondhatják el magukról, hogy 23 évesen már beiktatott képviselőként felszólalhattak egy megyei jogú város testületi ülésén. Előre eltervezett volt az út, ami idáig vezetett?
 
- Tizennyolc éves korom környékén hallottam először a Momentumról, s amikor 2018 tájékán a helyi aktivistáikkal összefutottam a városban, úgy éreztem, velük érdemben lehet fontos témákról beszélgetni. Volt, amiben egyetértettünk, volt, amiben nem, de az biztos, hogy egy nagyon elfogadó, nagyon színes közösségre leltem bennük. A legnagyobb problémát nem feltétlenül abban látom, hogy egy mostani fiatalnak ciki lenne politikával, közügyekkel foglalkozni, hanem inkább abban, hogy számukra hozzáférhetetlennek tűnik az összes képviseleti intézmény. Sőt, nemcsak ők, hanem szerintem a középkorúak és az idősebbek is így érzik ezt mostanában. Én sem tudtam, mit és hogyan kellene ezért megtenni, de elkezdtem aktivistáskodni, a többi pedig „úgy jött”, tehát nem volt előre eltervezve.
 
Mit lehet tudni a családjáról, arról a közegről, ahonnan jött?
 
- Egy átlagos bodajki, kicsit lejáratott szóhasználattal élve munkásosztálybeli családból származom, édesanyám varrónő, eladó, édesapám pedig épületkarbantartóként dolgozik. Informatikusként végeztem Székesfehérváron, az akkori IBM-nél kezdtem a karrieremet 2018-ban, közben pedig egyre többet foglalkoztam a helyi ügyekkel.
 
Ha jól tudom, külsős tagként már ebben az időben is bejárt a Városházára, hiszen a Pénzügyi, jogi, költségvetési Bizottság munkájában vett részt.
 
- Igen, kezdetben ebben a bizottságban dolgoztam, aztán egy munkahelyváltás miatt kicsit eltávolodtam a politikától. 2022-ben, amikor párttársam, Barlabás András magánéleti okok miatt lemondott a mandátumáról, a közös ellenzéki kompenzációs listáról én kerültem be a közgyűlésbe. Ekkor a Humán Közszolgálati Szakbizottságban kaptam szerepet.
 
Melyik bizottság munkája állt Önhöz közelebb?
 
- A pénzügyi, költségvetési bizottság nagyon jó tapasztalatszerzés volt, hiszen minden, pénzügyi döntést igénylő javaslatot először itt tárgyalnak a képviselők, így az ember jól belelát abba, miből, hogyan gazdálkodik egy önkormányzat. A humán bizottságban pedig sok olyan kérdésben szavazhattunk, amelynek ugyan nincs nagy költségvetési súlya, ám a fehérvári közösség számára igen fontos. Például igazgatói pályázatokról, ösztöndíjak odaítéléséről is dönthettünk. Örülök neki, hogy mindkét bizottság munkájában részt vehettem, hatalmas tapasztalat és tanulási időszak volt ez számomra!
 
2022 októberében milyen érzésekkel ült be a közgyűlési székbe?
 
Nem voltak illúzióim. A közgyűlés összetétele számomra ismert volt, s ekkor már egyre közeledett a 2024-es önkormányzati választás kampányidőszaka, így tudtam, hogy az energiáim nagy része arra megy majd el, hogy felkészítsem a helyi szervezetünket, fórumokat, közösségi alkalmakat szervezzek. Alapból sem vagyok egy extrovertált személyiség, így azért az elején igencsak izgultam, amikor például először szólalhattam fel a közgyűlésben. Ha képletesen nézzük, 30 százaléknyi ellenzéki választót kellett képviselnem, aki 2019-ben leadta a voksát, ők jogosan kérhetik számon, mit miért csinálok. Azért ez egy nagy felelősség!
 
Az igencsak sokszínű ellenzéki összefogás jóváhagyásával lett képviselő. Valójában kiket képviselt?
 
- Ez a sokpárti ellenzéki összefogás nem volt egy hosszúéletű konstrukció. A közgyűlés során a pártomtól, a Momentumtól kaptam támogatást, így a munkám során természetesen velük voltam a legszorosabb kapcsolatban. A ciklus első felében azonban még egész jó volt az együttműködés a többi ellenzéki párttal is.
 
Milyen elképzelései voltak, vannak Székesfehérvár fejlesztésével kapcsolatban?
 
- Markánsan baloldali vízióm van. Az egyik szívügyem a lakhatási válság kérdése, szerintem az önkormányzatnak szerepet kellene vállalnia ennek megoldásában akár önkormányzati lakásügynökség életre hívásával, akár kisebb beavatkozásokkal. Mindenki látja az ingatlanárakat, a bérleti díjakat, gyakorlatilag Budapest agglomerációja vagyunk ebből a szempontból: jelenleg megfizethetetlen a családalapításhoz szükséges méretű otthon. Úgy látom, hogy sajnos rengetegen választják a külföldi életet, mert egyszerűen nincs elég megfizethető árú lakás a hazai piacon. Ha az ember ellenzékben bead mondjuk egy ötmilliárdos költségvetési módosítási javaslatot ebben a témában, akkor azt lehetetlen átverni. A másik szívügyem a szociális terület, amit a covid és az energiaválság is megviselt. Annyit tudtam tenni, hogy a képviselői keretemet mindhárom alkalommal a város szociális intézményei között osztottam el.
 
Merre visz az útja, mik a jövő tervei?
 
A koronavírus-járvány idején munkahelyet váltottam, Budapesten dolgoztam egy autómárka budapesti service centerében, most viszont „visszataláltam az alma materhez”, nemrég Krakkóban kaptam állást az IBM-nél, így most éppen az új helyet, lakóhelyet szokom. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy amit Székesfehérvártól kaptam perspektívaként, gondolkodásmódként, az felbecsülhetetlen!
 
Mit tart a legnagyobb sikerének?
 
- A Momentum helyi ifjúsági szervezetének a megalakítását. Rengeteg huszonévest sikerült becsatornázni, olyan fiatalokat találni, akiket érdekel a közélet és tenni is hajlandóak azért. Ilyen például Szikra Soma, aki a megyei közgyűlés tagja lesz nemsokára. Minden fiatalnak ajánlom, vegyen részt a közélet alakításában. Ugyan ez gyakran borzasztó megterhelő, de ha minél többen vesznek részt benne, annál inkább működőképes lesz a mi demokráciánk. A köztársaság szó éppen azt jelzi, hogy közös tulajdonainkra úgy kell tekintenünk, mint egy cégre: nekünk tulajdonrészünk van benne, s ha azzal kapcsolatban változást akarunk, akkor ezért tennünk kell!
 
 
 
Szöveg: Házi Péter
Fotók: ÖKK
 
A Rédei Norbert munkásságát bemutató, képekkel illusztrált cikk elolvasható a város honlapján.
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
   
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.