Misével emlékeznek az 1739-es pestisjárvány alóli szabadulására a Szent Sebestyén templomban

2025.01.17. 13:30
KÖZLEMÉNY - 2025. január 17. (péntek) 
 
 
 
 
 
Több évszázados hagyomány Székesfehérváron, hogy Szent Sebestyén napján szentmisén emlékeznek meg a felsővárosi katolikus templomban az 1739-es pestisjárványtól való megszabadulásról. Így lesz ez most is, január 20-án hétfőn Spányi Antal megyés püspök várja a híveket a Felsővárosba.
 
 
 
Közel három évszázaddal ezelőtt, 1739-ben Felsőváros lakói böjtöt tartottak és körmeneteken kérték Szent Sebestyén közbenjárásával Istent, hogy szabadítsa meg őket a pusztító pestisjárványtól. Az imák meghallgatásra találtak, a város szerencsésen megmenekült, a lakók pedig hálájuk jeléül fogadalmat tettek. Ennek a fogadalomnak az értelmében építették meg 1739 és 1749 között a Szent Sebestyén-kápolnát, amelyet aztán 1800 és 1807 között nagyobb templommá bővítettek.
 
A pestisjárvány alóli megmenekülés emlékére minden esztendőben január 20-án szentmisét is tartanak a Felsővárosi templomban. Idén sem lesz ez másként, január 20-án, hétfőn püspöki szentmisével, 10 órakor kezdődik a város polgárainak fogadalmi ünnepe a felsővárosi Szent Sebestyén-templomban. Spányi Antal megyés püspök a város papságával tartott szentmisében emlékezik meg az elődök fogadalmáról.
 
A mise után az esemény résztvevőit forró teával és a Szent Sebestyén napján hagyományos fánkkal kínálja a Fehérvári Polgárok Egyesülete a templom előtti téren.
 
Szent Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozott. Mint segítőszenthez fordultak hozzá pestis és más – embereket vagy állatokat pusztító – járvány idején. Január 20. a szent mártír ünnepnapja, aki Diocletianus római császár keresztényüldözései során ezen a napon halt vértanúhalált.
 
 
 
– Vége –
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.