Szászi József tart előadást a Fejér vármegyei címerek, zászlók, pecsétek történetéről

2025.02.11. 14:30
KÖZLEMÉNY - 2025. február 11. (kedd)  
 
 
 
 

A laikus közönség számára is érthető, érdekes előadásra várja a címertan iránt érdeklődőket a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasóterme. Február 13-án 17 órától Szászi József középiskolai tanár, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagja tart előadást a címerek, pajzsok, pecsétek fejlődéséről.

Különleges utazásra várja az érdeklődőket a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasóterme, ahol február 13-án, csütörtökön 17 órától tart előadást Szászi József középiskolai tanár Címerek, zászlók, pecsétek Fejér vármegyében címmel. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagja részletesen áttekinti a települési önkormányzatok jelképeinek (címerek, zászlók és pecsétek) történelmi hátterét. A laikusok számára is érthető módon, sok-sok képpel illusztrálva bemutatja a címerek és zászlók fajtáit. Továbbá szintén konkrét példák bemutatásával kitér a különböző (fém-, viasz- és papírfelzetes) pecsétek fajtáira is.

A hallgatóság a települési címerek mellett megismerkedhet olyan mai magyar címerekkel, amelyek különböző jogi személyek (iskolák, egyesületek és egyházközségek, illetve egyházmegyék) jelképei. A résztvevők ezen túl képet kapnak arról is, miként alkotta meg Szászi József huszonöt Fejér vármegyei település címerét, illetve ezen települések zászlajait és történelmi pecsétjeit.



                                                                         – Vége –

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.