Előadás a Múzeumegyesület jeles alakjairól

2025.02.14. 13:30
KÖZLEMÉNY - 2024. február 14. (péntek) 
 
 
 
 
 
A Szent István Király Múzeum jogelődjének, a Fejérvármegyei és Székesfehérvár Városi Történeti és Régészeti Egyletnek a történetét is megismerhetik az érdeklődők Romat Sándor és Váczi Márk február 18-i előadásán, amelynek a Rendház épülete ad otthont.
 
 
Százötven évvel ezelőtt várospolitikusok, vármegyei főnemesek, az egyház tagjai, tekintélyes polgárok, közéleti, oktatási és kulturális személyiségek – összesen 137-en – elhatározták, hogy a történeti múlt megismerésére és értékeinek megmentésére egyletet hoznak létre. A jeles polgárok megalakították a Szent István Király Múzeum jogelődjét, a Fejérvármegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi s Régészeti Egyletet. De vajon elegendő-e a hazafiúi lelkesedés egy ilyen kezdeményezés hosszútávú sikeréhez, vagy ennél több is kell? Az 1910-es múzeumalapítás egyértelműen bebizonyította: a merészség szakértelemmel párosulva lehet igazán hatékony.
 
A Szent István Király Múzeum másfélszáz éves történetéhez kapcsolódóan 2024 végén nyílt meg az „Egy múzeum tekintete” elnevezésű, rendhagyó kiállítás, amelynek kísérőrendezvényeként február 18-án, kedden 17 órától időutazásra várják az érdeklődőket: Váczi Márk történész, néprajzkutató és Romat Sándor régész, a Szent István Király Múzeum munkatársainak „Fejezetek a Múzeum történetéből: Egylet és egyesület” című előadásában megismerhetik az Egylet és Múzeumegyesület jeles alakjait, az intézmény II. világháború előtti történetének legfontosabb eseményeit.
 
Az előadásra a belépés díjtalan, minden múzeumszeretőt várnak a szervezők!
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.